2008.07.15 13:13
Szerző: hannablanka
Levi születésének története 2008. június 29.
Szombaton a kórházba mentem vizsgálatra a dokihoz 2-re. NST, ultrahang rendben volt, aztán megláttam egy kiírást, hogy keddtől szünetel az apás szülés. Kérdeztem a dokimat, hogy ez most komoly-e, mert én apa nélkül nem szülök. Kiderült, hogy cserélik a klímát a szülőszobákban, és átkerül az egész 2 hétre a nőgyógyászat őrzőjébe. Erre megvizsgált, hogy lássa, van-e esély a kedd előtti szülésre. Azt mondta, hogy 2 cm-re nyitva vagyok, de mivel nincs fájásom, szépen lassan fogok tágulni, és talán kedd előtt beindul. Bár más nő esetében azt mondaná, hogy lehet, hogy ma, de nálam már nem mer ilyet mondani, mert én eddig mindent meghazudtoltam. Fél 5-re értem haza, kiteregettem, elmosogattam, vacsit főztem, aztán fél 7-kor leültünk enni, és volt 2 hatalmas nagy görcs. Aztán jött a többi, de teljesen rendszertelenül: 10 perc, aztán 8, majd 15, stb. Bencét fél 8 után lefektettük aludni, Zoli is nagyon fáradt volt, én meg elmentem fürdeni, hogy enyhüljenek a görcsök. A vízben tényleg jobb lett, sőt! Aztán nem bírtam tovább, 1 óra fürdőzés után felkeltettem Zolit, hogy menjen át a pótnagyihoz szólni, hogy jöjjön Bencusra vigyázni. (Mellékesen ő átaludta az egészet, így kell tervezni!!!) Elment a kocsiért, jött Éva néni, és nagy nehezen lebaktattam a lépcsőn. A hülye autó meg a Kazinczy és a Dohány utca sarkán a kanyarban leállt, és nem volt hajlandó beindulni. Ott szenvedett még a párom 10 percet, de persze letolt bennünket az útról. Aztán egyszer csak beindult, és robogtunk a kórház felé! Már várt az orvosom, aki gyorsan megvizsgált, és megállapította, hogy 8 cm-re tágultam ki, és hogy gyorsan fog jönni a baba! Aztán kaptam EDÁ-t, ami egyszerűen fantasztikus volt. Bencével is kaptam anno, de az félrement, ha még emlékeztek rá. Tényleg nem fájt semmi, fájásnál csak azt éreztem, hogy pisilni kell, illetve kakilási inger van. Később, amikor nem tágultam, megrepesztette a burkot, de a magzatvízben mekónium volt, úgyhogy kaptam oxitocint is, hogy gyorsabb legyen az egész. A tolófájások akkor indultak el, amikor folyamatosan kakilási ingert éreztem. Ez olyan éjfél körül volt. Maga a kitolás az fájt, azt hittem szétszakadok. Beragadt Levi válla, úgyhogy volt egy kis para, és kapkodás, meg én is egyszer a fejembe nyomtam, úgyhogy tiszta véraláfutás volt másnap az arcom az erőlködéstől. Aztán az utolsó nagy nyomásra én úgy éreztem, hogy kirobbant belőlem Levi. Annyit kérdeztem, hogy elkapta valaki? Erre jót röhögtek az orvosok! Felsírt rögtön, de nyelt egy csomó magzatvizet, és nagyon lila volt. Rögtön mellre tettük, és egy picit szopizott is, az ő módján. Az Apgar-ja 8/9-es lett, és még fél óra múlva is hörgött. Szóltam az orvosomnak, hogy valami nem stimmel a kicsivel, úgyhogy újra leszívták a váladékot. Aztán már nem kaptam vissza, elvitték megnézni a cukrát, amit óránként ellenőriztek akkor éjszaka.. Engem áttoltak egy kórterembe, hogy aludjak. Na, ez nem ment, mert én még látni akartam. Reggel 6-kor kaptam vissza, és onnantól kezdve velem volt. Másnapra azt láttam, hogy szerintem sárga, úgyhogy vérvétel, ami rendben volt, csak minden szopi előtt és után vinnem kellett méretni. 20-30 g-kat szopizott. Szerdára már nagyon besárgult, de hazaengedtek minket, mert hízott, és rendesen szopizott is. Pénteken kellett visszavinni kontrollra, ahol már jó volt a bilirubin szintje, de még 2-3 napig 2 óránként kellett etetni.