Sziasztok!
Én sem vesztem el, csak túl sok minden történik körülöttem, és nem volt sem időm, se energiám géphez ülni.. Elkezdtem egy párszor beleolvasgatni, hogy legalább képben legyek, de amint megláttam mennyit termeltek
, feladtam. Most majd megpróbálok napi szinten képben lenni, aztán visszaolvasgatok lassan...
Honey, Szeder, sajnálom, hogy ilyen korán ilyen erős keményedésekkel, görcsökkel küzdetek. Kitartás, beszélgessetek a kis manókhoz, hogy még bent kell maradniuk egy pár hétig.
Hihetetlen, hogy már ennyire szülés közeli hangulat van itt. Én még anniyra nem érzem ezt.. Valahogy nekem még messzinek tűnik. Kiváncsi vagyok, milyen videókról írtatok itt. Bár annno láttam jó néhány szülést, de nem emlékszem, hogy 17 évesen elriasztott volna a látvány picit is... Azért majd most visszakeresem.
Rólunk: itthon alakul a helyzet. Nem teljesen olyan mint volt korábban, a szálka megvan, de igyekszem nem gondolni a történtekre... Az ominózus eset után még voltak egyéb gondok is, melyek a keményfejűségünknek köszönhetők főleg, de rájöttünk, hogy az nem vezet semmi jóra, így most teljes a fegyverszünet.. Kivülről már teljesen normális párnak látszunk.
Babócám jól van, sokat mocorog, bár sajna a legutóbbi UH-n harántfekvéses volt, mondta is a doki, hogy beszéljük már rá, hogy forduljon lefelé. Még jó, hogy korábban meg szinte mindig fejjel lefelé volt, a finisre meg eltekereg. Nagyon sokat mocorog. Már nem anniyra rugdal, hanem állandóan "mászik" hol itt dudorodik valami, hol ott. Imádom
A méhszáj szerencsére nem nyílt ki jobban, még mindig a 2100 as érétket írta be a doki, ez a 22. hét óta így van. Doki optimista (én is) és szerinte a koraszülésveszély már nem áll fenn.
Kisebb görcsök nálam is vannak néha, de szerintem ez normális. A pipolfent abbahygtam, csak ha muszáj, akkor veszek be gy felet. Megúntam, hogy mindig félkómás vagyok tőle, és teljesen tompa. Így most jobban érzem magam.
Műlt hét óta egyre nehézkesebbnek érzem magam, egyik napról a másikra bizonyos mozdulatok nehezemre esnek. Főleg az éjszakai wc-re mászkálásnál monszolom magam, napközben még könnyebb.
Van egy új tünetem, amit még nem olvastam sehol sem.. Már két hete a bal kezem kisújja, illetve annak a folytatása a tenyerem szélén veszettül zsibbad. Aztán mondtam a családban egy 3 gyerekes rokonnka, aki megnyugtatott, hogy neki is volt ilyan, ez a terhesség után elmúlik.. Néha olyan szinten le van zsibadva, hogy szinte fáj. Hát mindig van valami..
Vércukros ijedelem is volt. Először a védőnő picit magasat mért, erre adott szénhidrátszegény diétát.. Utána kontroll, amikor meg 0,6-ot mért, mire mondtam, hogy ez nem lehet, rossz a szerkentyű. Ilyen vércukorral már kómálnék.. A csaj majdnem rosszul lett, anniyra megijedt, mert szerinte a géppel minden OK, eddig kiválóan működött. Megnézte még 1x, akkor 0,7 lett, illetve egy másik kismamát is megbökött, neki tökéletes volt az érték. Azonnal továbbküldött a szakorvoshoz, és nem értette, hogy vagyok én még talpon.. Autóval (!) hazamentem, felhívtam a dokit, hogy mit szól ehhez. Szerinte is lehetetlen érték volt, de azért biztos ami biztos, másnap elküldött laborba. Az az eredmény tökéletes lett, így mondtam a védőnőnek, hogy többet én nem szeretném ha azzal a mérővel engem piszkánla... Punktum. Diéta pedig nincs, és nem foglalkozom innentől a kérdéssel. Feleslegesen ne ijesztegessenek, mert azért az ember fülébe beleteszik a bogarat..
Hát ennyi, majd igyekszem pótolni, megtudni, hogy kivel mi van, mi történt!