Sziasztok!
Nagyon szépek a gyerekszobák, a festmények is. Én is szeretnék ilyen szép festményt a falra varázsolni, lenne is kedvem hozzá, csak nem tudom hogy készül. Mert az nekem nem menne, hogy egy A4-es lapról lenézem a mintát, és nagyítva szabad kézzel felrajzoljam a falra. Sajnos annyira nem vagyok ügyes. Pedig nagyon szeretném. Lenne valami sablon esetleg, akkor megpróbálnám. Valakinek valami ötlete van?
A.m: Nemhogy egy napon szülünk, de hasonló beállítottságúak is vagyunk, én is gipszképezek ezerrel, na meg üvegmatricázok. Imádom csinálni.
Majd én is rakok fel képeket a szobáról és a díszítésről.
Mesefigurás sablonokat találtok a köv. oldalon is:
http://uvegmatrica.gportal.hu/
Szeder: remélem sikerül otthon kipihenni magad, és nem kell orvoshoz menni este.
Röné: nagyon sajnállak, hogy ilyen a párod. A legtöbb férfi sajnos ilyen. Nálunk a közös évfordulókkal vannak mindig ilyen problémák.
Dorka: sok sikert a vizsgádhoz és gratulálok a jó cukoreredményhez.
Konan: nem irigyellek, hogy a párod éppen most utazott el dolgozni. Azért remélem vannak melletted rokonok-barátok, akik segítenek ha kell.
Magamról: hétfőn voltam védőnéninél, kivételesen megdícsért, hogy alig (6kg) híztam, és az csak a hasamon van. És mondta, hogy 28-30 hét között ne csináljak semmit (Vagyis most), csak pihenjek, feküdjek sokat. És bármi bajom van, vagy csak éppen úgy érzem nyugodtan feküdjek le. Meg egy napon csak egyféle dolgot csináljak. Mert ilyenkor a legnagyobb a koraszülés esélye.
És persze anyukám ilyenkor találja ki, hogy hétvégén menjek vele cseresznyét szedni a kertünkbe. Mellékesen megjegyzem, hogy a leszedett cseresznye eddig minden évben ránkrohadt. Ha nemet mondok, akkor örök harag, meg szent beszéd, hogy bezzeg ezt+azt meg tudom csinálni, ide+oda el tudok menni, ő meg egyszer kér valamit, azt nem tudom megtenni. Úgyhogy kényszerhelyzet, mennem kell. Mert ilyen bolond-lelkiismeretes vagyok, utálok veszekedni, és nehezen mondok nemet. De próbálok vigyázni magamra.
Holnap meg megyek cukorterhelésre, meg vizsgálatra. Gondoljatok rám. Főleg azért, mert tejet kell(ene) inni, de attól undorodom. És nem tudom mi lesz. Most akkor leveszik a vért, vagy van valami alternatív megoldás, nem tudom, pedig kérdezgettem mindenfelé, hogy ilyenkor mi van. Attól félek, hogy kifogok valami bunkó vérvételis csajt/pasit, és majd jól leteremtenek, hogy akkor mit akarok itt, vagy ilyesmi. A cukros lötyit jobban meginnám, mint a tejet. De az itt nincs!
Szeder: én egyáltalán nem tartom magam nyafogós terhesnek. Vannak és voltak bizonyos problémáim (szerencsére kevés), de tudom, hogy ennek az időszaknak záros határidőn belül vége. És hálát adok az égnek, hogy ennyire könnyen teherbe estem. Akár hiszitek, akár nem mi egyetlen-egyszer próbálkoztunk védekezés nélkül, és bejött! "Éppen jókor voltunk jó helyen"
Körülöttem sajnos sok barátnő van, akik hosszú évek óta próbálkoznak, és egyszerűen nem jön össze a baba. Nekik ez mekkora fájdalom lehet, sokszor belegondolok. És ezek után a terhességemet egy nagyon-nagy örömként könyvelem el, az összes szenvedéssel-bajjal-sírással-problémával együtt.
Nézegettem én is a júniusi topikot, és csodálkozva látom, hogy a csajok többsége jóval előbb szült a kiírtnál. Úgyhogy lassan kezdhetem vágni a centit én is???
Amúgy a szülés miatt egyelőre nem aggódok még. Talán még nem tudtam felfogni, hogy az a pici mocorgó pocaklakó egyszer onnan kijön?
További szép napot mindenkinek!