Az esöcsináló jelentkezik: így legyen ötösöm a lottón. Kinéztem az ablakon, kék ég, gomolyfelhö, napsütés. Lementem Regövel, elindultunk, sütött a nap a sarokig, onnan már éreztem az esö illatát és egy sarokkal odébb már várt a zuhany! Olyan nagy cseppekben esett az esö, hogy se perc alatt átáztam a fa alatt. Kikaptam az esövédöt, betakartam Regöt, fel a kabátot és tovább. Intelligens esö ez, mert erre gyorsan abba is hagyta. Odaértem az oviba, újr próbálkozott, de vette a lapot, hogy megoldom a gyerekekkel is az esövédést, mire beöltöztettem öket, abbamaradt. A párom halálra röhögte magát, hogy ilyen a világon nincsen!
Volt már olyan is, hogy esett a játszótéren, de özönvízszerüen. Fedlhívtam a párom, hogy hozzon el minket, mert ennek fele se tréfa, de nem hitte el, hogy nem hülyéskedem, otthon ugyanis nem esett és voltunk vagy 500 méterre egymástól.
Most megint esik, de akkor is kimegyek, el is fog az elszántságomtól állni. Tuti! Megint felettünk van a felhö, mert ha kinézek kék az ég...
Pénteken Salzburgban fog esni, ha megyünk.
Holnapra azt mondja a párom, hogy ha elhoztam az alkatrészeket, vigyem is el az autóhoz és szereljem be, mert olyan egyszerü... Imádom az ötleteit. Utána meg gondolom müszakiztassam is le, az se baj, ha a kipufogót húzom magammal...
Na majd meglátjuk, mihez lesz kedvem. Már annyi hülyeséget csináltam vele autótémában. Szereltem vele tankot télen éjjel kettökor mínusz 20 fokban. Ültem a csomagtartóba és fürészeltem a csövet, mert nem fért ki miatta a tank az autóból. Ö ugye túl nagy, nem tudja magát úgy összehajtani, mint én, ezért jutott ez a feladat is nekem. Közben szállt a hó és az orosz kamionosok teljesen hülyének néztek minket. De megcsináltam, és kicseréltük a tankot és utána ment az autó rendesen...
Megyek esötriogatni!
A makrélának nagy sikere volt. Én nem tudtam legyürni, mert nézett. A gyerekeknek is idegen volt, de gyözött a kíváncsiság.
Zsóf!
Csápolok, ha vagyok! Addig is kutya kötelességetek egy ekler krémest a tiszteletemre megenni!
Barbi