Jó reggelt!
Hú, mi történt nálunk este
11 után elmentem zuhizni, s közben Zita felébredt, de Apa itthon volt, Ő gyorsan bement hozzá, én meg turbóba mostam le magamról a tusfürdőt, és úgyahogy megtörölköztem. Közben Zita egyre keservesebben sírt, hogy annya, ilyenkor mit sem ér szegény Apája, pedig nappal olyan jól elvannak. Nem volt sok idő mire bementem,talán 1-2 perc, de lányok, olyan sírógörcsöt kapott addigra
már majdnem én is mindegy voltam, cici nem kellett, csak sírt, ha felvettem totál elhagyta magát, vagy pont hogy kifeszítette, és csak zokogott. Volt egy olyan érzésem, talán ébren sincs rendesen, kapcsoltunk rendeses lámpát, kivittük, minden, de Ő csak hüppögött meg morogva sírt
ezt nem tudom jobban megfogalmazni
rázkódott az egész mellkasa. Annyira sajnáltam
Emlékszem én is sírtam így gyerekként, nagyon rossz, tényleg nehéz abbahagyni. Vajon mi történt?
rosszat álmodhatott? Doo, álmodnak Ők? Valahol azt olvastam 2 éves kor után álmodnak, de az hihetetlen számomra. Vagy csak ennyire kétségbe esett, hogy nem jöttem azonnal?
Fú, aztán Apa mondta Neki, hogy menjünk babázni, hol a baba, s akkor abbahagyta, s ment vele
pedig előtte én is kivittem már, hátha a játékai segítenek..
Tegnap voltam tornán, s pont mesélte Apa, hogy egyrészt eléggé sírt, mikor elmentem
ezt még én is hallottam. Utána jól elvoltak, játszottak, de néha oda szokott menni Zita az ajtóhoz, s kicsit nyafog ott, hogy annya, de elég jól elterelhető a figyelme. Már arra is gondoltam, nem lehet, hogy mikor felébredt, attól ijedt meg, hogy nem vagyok itthon?
Pont tegnap tisztázódott le bennem, hogy szeptembertől valószínűleg lenne 2 hetente egy este mikor nem vagyok itthon, 8-10 ig.
Eléggé rossz időpontban. Úgyhogy este ez is eszembe jutott, hogy bírná
mert ha ilyen sírógörcsei lesznek, hát ez nagyon durva. Én már ott tartottam, talán fáj valamilye, hohy ENNYIRE sír, hívjuk ki az ügyeletet, de szerencsére nem volt rá szükség.