Ti akartátok, de ebből tényleg nem kell levonni semmit, max azt, hogy én így reagálok minden beavatkozásra!
Az előzményeket nem írom le, mert volt annyi kavar, viszont amit uh-on láttunk azt megosztom, mert olyan csodás volt! A kisszaros először fejen állt, majd négykázlábra, majd a hátára, a végén benyomta a seggét a monitorba, ki lehet nyalni címszóval!
Közben tekert a kezével, lábával a kisbohóc! Eltünt a kukija, így vagy fiú vagy lány!
Írtó sokat nőt nem egész két hét alatt, 12 hetes uh-on 6,8 volt a crl-je, most 14. A a bpd-je 34,az fl 22, szóval nem lesz kicsi! Viszont a méhlepény mellsőfali, eléri a méhszájat, így nem volt biztos, hogy lesz műtét! Remélem ahogy nő a méh, szépen feljebb kúszik!
Nagy nehezen kaptam szobát, mintha luxusszállóban lettem volna, széf, anyámkínja, aranyos szobatárs, kár, hogy retyink nem volt külön!
Kedvesnővér bejön kéri a kezem, vénát akar szúrni, jajjistenemidesanyám kijelentésemre aszongya, ne jajjogjon, mi lesz magával a szülőszobán! Mondom bárcsak ott lennénk, a többit rábíztam, úgy is rájössz alapon! Bal kezemen csak ötször szúrt, akkor már majdnem sírt, hogy ne haragudjak, nem szokott ennyire béna lenni, mondom, nem maga a béna, nekem nincs vénám! Jobbon másodszorra könyökhajlatban talált, ez azzal járt, hogy később sem enni, sem inni, sem wc-re menni nem tudtam egyedül, így férjem egésznap velem volt és ellátott! Megkaptam műtét előtt a jó kis magnézium adagomat, majd betoltak a műtőbe! Szegény betegtologató!
Doki simogatta a kezem, majd elaludtam, nagyon nehezen ment! Mikor visszatoltak a szobába, felriadtam és mintha rémálmom lett volna, fájdalomról, műtétről álmodtam! Bejött a doki, mondja, hogy a műtét sikerült, de voltak gondok, az 5 perces rutinműtét nálam több, mint fél óráig tartott! Felébredtem közben megit, mint a tavalyi műtétnél is, ezekszerint engem még altatni sem egyszerű!
A rémálom a fájdalomról nem is rémálom, hanem emlék volt! Úgy kell elképzelni ezt a műtétet, hogy a méhszájat erőszakkal kinyitják és öszevarrják, ahol előzőleg magától tartott! Erre én úgy reagáltam, hogy varrás közben szakadt folyamatosan a fonal, beindultak a fájások, nem tartott semmit, végső esetben szoktak ilyen műtéthez alkalmazni a legerősebb fonalat, ez nem szakadt és épphogy leálltak a fájások, miután két magnéziumos infuziót, rengeteg méhszájmegtartó és antibiotikus szurit kaptam fél óra leforgása alatt, illetve dupla altatót, amitől még most is olyan vagyok, mint a mosott szar! Lehet, hogy kicsit zagyválok is és össze-vissza írok!
Pénteken végig ment az infuzió, így nem voltak fájások, de szombat reggel levették és nagyon erős görsöm volt, de áttértünk gyógyszerre, így leálltak a fájások és azóta is csak néha van egy kis szúrka, ha felállok, kezdődik újra, így most tényleg ágyhoz vagyok kötve! Több főorvos is megállapította, hogy ilyennel még nem találkoztak, reméljük a legjobbakat, dokim kétégbe van esve, nem erre számított, mit mondjak én! 16.000 mg színtiszta magnéziumot fogyasztottam 24 óra leforgása alatt! Ha nekem valaki azt mondja ezekután, hogy a napi 5x1 500mg-os magnézium sok, picsán rugom!
Volt rá példa. Mármint nem a picsán rugásra!
Dokim ennyit írt elő, főorvos átállított 4x1-re! Asszem majd ezt eldöntöm én, ahogy érzem!
Nagyjából ennyi, lehet, hogy felét nem értitek, nem a ti hibátok!
Az egészben a legjobb, hogy láthattam a drágámat, ez mindent megért és biztos vagyok benne, hogy azért kalimpált annyit, mert velem együtt majd éhen halt!
Fogytam 2 kilót, ez sem utolsó!
Mami!
Nagyon édesek a bébik, majd ha kibújnak lesz közös fotó!