Norma: mi az hogy ha jóban vagy magaddal , csak vizet, sztem. ???
A vizet értem, de mi az hogy jóban vagy magaddal? bocs ha hülye vagyok
és köszi a megerősítést a vízről!
Azt írtad, hogy bármikor adható, viszont mizu a forralással? amúgy én néha mikrózom a vizet, az tutira kiöl minden fenét.
(lásd: tégy be pár szem babot, az már soha a büdös életben nem fog kicsírázni)
Bingii "hányása": a túrós bigyó nem tutira hányás, de persze nem láttam, nem tudom, milyen volt.
Zsuzsa: igen, elvileg lecsökken a tej a kereslet szintjére, de... és tudom, hogy ez az okosság akkor is, és tudom, hogy így magyarázzák az lll-esek, a védőnő, a dokik, de ha a kereslet szerint termelődne, akkor most miért nincs mindenkinek elegendő teje??? ha körülnézek, hányan vagyunk itt akik tudunk rendesen szoptatni? kereslet és kínálat elvén? szóval lehet hogy csökken a tejed, de nem tudom. nem akarlak semmire bíztatni. én leírtam, hogy örülök a mostani állapotnak. eszünk mindent, napi egy evésre, szépen, probléma mentesen, és ez akkor megnyugvás számomra, hogy tudom, hogy ha valami történne és nem tudnám szopiztatni (baleset, betegség, tejeltűnés stb...) akkor hirtelenjében Marcus mást is tudna enni és nem őrülne bele a fájdalomba, mint mikor a lázamra azt javasolta egy doki, hogy ne szoptassak és tápot kapott és szegénykém ki volt a hasfájástól. Szóval ez a nyugalom, és hogy nincs rajtam a nyomás, hogy fú csak legyen tejem... szóval azóta frankón van. (kop-kop-kop) sőt ma estére úgy bedurrant megint a jobbos, hogy még... és ha az uzsi helyett mégis szoptatnom "kell" (mert ugye ezt bármikor megtehetem), akkor is van tej. és nem szedek semmit, nem iszok semmit, sőt még azt se figyelem, hogy elég folyadékot iszok e. ha szomjas vagyok iszok. és ráadásul Masrcus elég egyenetlenül is eszik, nem mindig szívja ki, főleg ebben a melegben és mégis.
Szóval biztos van ebben a szopiban tudomány, de nekem bejött ez a nyugalom dolog. De aztán lehet, hogy az idő múlása okozza a dolgokat? nem tudom.
Leválás: én erre azt mondtam, hogy nem viselne meg, mert hát az élet része, és hogy én amiatt aggódnék, hogy legyen mit ennie a gyereknek, amitől nő, nem fáj a hasa, van kaki és egészséges, szóval, tudjon enni rendesen, de azért ha már az egyetlen szopit is el fogjuk hagyni biztos megvisel majd picit.
Mint írtam korábban, a férjemnek van megint munkahelye, de ez nem olyan jól fizető, mint a kút volt...
(viszont a jó benne, hogy itt sosem éjszakás) de a bánatom, emiatt, hogy így kilátástalan a tesó project
Lehet, hogy Norma és Csibe és a többi, most hülyének néz, hogy nem tudom mit vállalnék, de én a nap minden szakában gondolok arra, hogy szeretném, ha már utban lenne a következő. Annyira vágyom rá, hogy sírni tudnék! Én érzem, hogy van még "gyermekem", és nincs itthon, nincs együtt a család. Érti ezt valaki? Norma? Annyira rossz, hogy tegnap már abortusszal álmodtam, azt álmodtam, hogy 3 gyerekem elvetettem... Azt biztosan érzem, hogy egy baba, s ha jól érzem ő is fiú, még ott van valahol és vár... én pedig szeretném már érezni a kis kezét... néha olyan érzésem is van, mintha mozogna a hasam (de ez nem lehet).