Mi is gratulálunk Samuval az összes babához!
Anyukák, ügyesek voltatok/vagytok!
Edina, ez szuper!
Figyelem, ez
NEM IJESZTGETÉS!
Én a terhesség alatt egyáltalán nem láttam vészesnek, ahogy vizesedem, bár anyu mindig mondta, hogy dagadt a lábam, én nem láttam annak. Az ujjaim is csak picit vastagodtak meg, még tudtam hordani a jeggyűrűmet, csak kicsit szorított. Ha a doki rákérdezett, mindig azt mondtam, hogy csak kicsit vizesedek. A vérnyomásom is mindig rendben volt, a vizeletem is. Mégis, utólag azt mondta a dokim, hogy toxémia alakult ki nálam, azért nem voltak fájásaim, nem tágultam több órányi oxitocyn után sem, de ezt csak abból látta, hogy amikor császároztak, észrevette, hogy rettenetesen sok víz volt a hasamban (mármint ödéma). Utólag utánaszámoltam, szülés előtt +12-13 kiló volt rajtam, szülés után 1,5 hétel pedig -5! Általában azt mondják, hogy a méh, magzatvíz, stb. kb annyi, mint a gyerek, nálam ez kerekítve legyen 10kg, de akkor is 7-8 kiló, ami ilyen hirtelen tűnt el - szerintem ez volt javarészt a víz. Tényleg nem akarok paráztatni senkit, csak hogy létezik ilyen is, amikor nagyon sunyin alakul ki a dolog, szóval figyeljetek oda nagyon! A doki erre nem mondott nagyon semmit, de szerintem nálam az lehetett a 'jel', ez is csak így utólag, hogy az utolsó majdnem 4 hétben egyre jobban viszkettem, tele lettem csalánkiütéssel, főleg a hasam meg a lábam, de a mellkasom meg a karom is. Éjjel alig tudtam aludni, annyira viszketett az utolsó két hétben, bármennyire is türtőztettem magam, azért itt-ott sikerült sebesre vakarni, a homeos bogyók sem segítettek. A szülés után 2-3 hét kellett, mire elmúltak a ragyák, a kórházban adtak valami szteroidos krémet (a doki szerint a krém nem szívódik fel annyira, hogy belekerüljön a tejbe, de azért én aggódtam), amit csak pár napig használtam ugyan, de attól sem lett jobb, aztán egyik napról a másikra 'gyógyultam meg'. Szóval szerintem ez is egy tünet volt. Figyeljetek nagyon, de azért nem kell nagyon izgulni, csak mert én személy szerint így jártam...