Csakegy!
Kb egy évtizede, aki a helyi építész karon végzett, eleve elvesztett ember volt, mert, ha meghallották, h. honnan jött, fel sem vették sehova dolgozni, annyira rossz híre volt a helynek.
A helyi bölcsész kar jó darabig ontotta magából az egyszakos tanárokat, akik szintén nem tudtak elhelyezkedni, mert ki vesz fel egyszakos biosztanárt, ha felvehet helyette egy biosz-földrajz szakost is?
Informatikusból is képeztünk pár tízezer elhelyezkedni képtelent.
Az orvosképzésben senki nem ment családorvosnak, mert a praxisokban jól bebetonozott dokibácsik és dokinénik ücsörögtek és a fiatal orvosoknak esélye sem volt elhelyezkedni. Erre most lasszóval vadásszák a családorvosokat, mert hirtelen kiöregedett az a generáció, aki eddig benne volt a praxisokban.
Nem hiszem, h. az országban ne lenne elég piackutató közgazdász, akik kiszámolhatnák, h. milyen szakmából hogy állunk és mennyit kell képezni.
Ott az a rengeteg munkanélküli, de talpmasszőrből, kutyakozmetikusból és rendszergazdából Dunát lehet rekeszteni, már annyit képeztek belőlük. Az átképző helyek felveszik az állami támogatásokat, legombolják a kisemberről a zsetont, aztán az illető ugyanúgy munkanélküli, mint eddig.
A felvételik: aki ezt az emelt szintű érettségit kitalálta, az nem normális. Az érettségi a gimnázium elvégzésének záróköve. Pont. Már ott különbséget képezni a gyerekek közt szerintem bűn!
A felvételit lehetett volna úgy reformálni, h. a közös írásbeliket centralizáltan javítják. De szerintem a szóbeli akkor is az egyes intézmény autonómiája kell, h. legyen. Ő tudja, h. milyen típusú hallgatót vár az adott szakmában.
Én még ki is egészítettem volna egy pszichológiai alkalmassági teszttel az egészet, mert szerintem vannak szakmák, ahol nem mindegy, h. az illető felvételiző milyen lelki háttérrel rendelkezik (pl. saját szakmám!)
De pl. a tanítóképzőn nem vettek fel egy a kisgyerekekért rajongó ismerőst, mert enyhe beszédhibája van. Most mondjátok meg, többet számít, h. pösze, mint az, h. imádja a kisgyerekeket?
A kisgyerek nem tőle fog kizárólag megtanulni beszélni!
(de sajnos egyéb testi fogyaték alapján is szelektálnak, miközben folyik a duma az elfogadásról és a fogyatékos gyerekek integrációjáról!
)
Ehelyett inkább a jelölt pszichés alkalmasságát vizsgálnák, akkor nem lenne ennyi kiégett alkoholista.
A pszichológiai alkalmasságival azt is meg lehetne előzni, h. vki feleslegesen eltöltsön 1-2 évet vmi számára nem megfelelő karon, aztán későn rádöbbenve, h. váltani kell, a tényleg neki valón ki kelljen fizetni a különbözeti éveket.
(Nem tudom, h. ez most hogy van, nálunk, ha nem vettek volna fel az orvosira elsőre és a kieső évet mondjuk vmely bölcsészkaron töltöttem volna, akkor csak a megkezdett bölcsészkarnak megfelelő 8 félévet finanszírozta volna az állam, az orvosi 10-12 félévéből fennmaradó részeket már nem! Ezt sajnos sokakkal nem közölték és jópár ember szívott miatta.
Na nem offolok tovább.
Csillag!
Éppen az a gond, h. nem tudsz vele otthonmaradni, mert egyrészt a gyessel kitörölheted, ha a párod nincs jól kereső állásban, másrészt nincs az a munkahely, amelyik gyerekenként négy évet, de mondjuk két gyerekkel és két év korkülönbséggel számolva 6 évet vár rád.
Ha otthon maradsz és közben furmányosan megszüntetik a munkahelyedet, az új szabályozás szerint szinte nem kapsz szinte semmit a kistesó után!
De vissza se tudsz menni, mert nincs bölcsi!
Ha magánoviba adod, v. bébiszittert fogadsz, akkor hiába álltál munkába, mert a kereseted elmegy ezek finanszírozására, és megintcsak ott álltok egy keresettel.
Ha visszamentél dolgozni, akkor célszerű a 180 napot ledolgozni, különben jól kicsesztél magaddal pénzügyileg, emiatt viszont egyre nagyobb a korkülönbség a gyerekek között.
Mivel a nők manapság nem kezdenek el huszonévesen szülni, csak harmincévesen, örülhetnek, ha két gyerek belefér, három már alig.
Nem beszélve arról, h. a munkáltatók hogyan állnak hozzá a kérdéshez!
Szóval itt szerintem már régen nem arról van szó, h. önző módon, saját kényelmünk érdekében beadjuk-e a gyereket a bölcsibe, hanem, h. be KELL adnunk vagy sem, és ha be kéne, akkor be TUDJUK-e adni v. sem?