Van egy hastáncostársam, akinek valami rokonának volt bótja, de tönkrement, és ő árult otthon cuccokat. Oda elmentünk az ig.h. Andival, és ott vettünk felsőt, szoknyát, egy csodagyönyörű rózsaszínes-fehér szoknyát, majd megmutatom egyszer! Meg ami még nagyon-nagyon tetszik (nem érettségire való
), egy kendőt képzeljetek el, amilyen régen volt a néniknek, olyan lelógó bigyókkal, és ez a kendő végül is egy poncsó. Tehát bele lehet bújni. Nagyon szép, világoskék színű, átlátszó, de természetesen aláveszek majd valamit.
Meg most csereberélünk az ig.h. Andival (meg a tesómmal meg anyuval) ruhákat, mert igh. Andi lefogyott, én meg híztam.