Binyek!
Teljesen egyetértek veled!!!! Nekem egyik gyerekem se nött fel sterilen, csak normál védetten, tehát a nagyon durva lehetöségeket igyekeztünk azért kikerülni. Viszont az anyatejes babák nagyon jól müködnek nem steril környezetben is. Nagylányomnál anno 8 hét után a szüléssel vissza kellett mennem a mikrobiológia laborba kutatónak. Egész nap nem láttam, amikor hazaértem, az volt az elsö dolga, amikor már kúszni tudott, hogy lenyalta a cipötalpakat. A laboros cipömét is. Söt ha több vendégünk jött, akkor addig nem hagyta el az elöszobát, még nem végzett minden cipötalppal!!!! Sose volt beteg, pedig csak félig volt szoptatva, azt is csak szük 5 hónapig, mert utána nem kért belölem.
Másik példa: egy ismerösünk sterilen neveli az unokát, az anyja mindig gyengélkedik és magával van elfoglalva (nem mintha beteg lenne, de vannak ilyen emberek a képzelt beteg kategóriából). A kissrác egy steril lakásban nött fel a szó szoros értelmében. A srác, az apa, ugyanabban a laborban volt, ahol én is kezdtem a karrierem, onnan ismertem a családot. A konyhájukban házi autokláv volt, a háztartási gépek gözborotvával lettek takarítva lévén mind acélból, a gyerek két éves koráig csak temperált bébiételt kapott, semmi emberhez méltót nem ehetett, de azt is csak bio kiszerelésben. Ingerszegény környezetben nött fel, állandóan kézben volt, ha legurult a játszószönyegröl, kiverte a nagyit az izgalomtól az izzadtság, ha leesett egy játéka, sterilizálták, cumit szintén, ha bekakilt, készítettek neki ülöfürdöt kamillával, steril törlökkel, stb. A gyerek furcsa lett, mint a szülei és a nagyszülei, akik tudják, hogy én ismerem öket, tölem kérnek tanácsot, hogy hogy lehetne öket észhez téríteni. A gyerek pl. nem mehet a játszótéren a homokózóba, mert...
Azt is nehezen értem csak el, hogy a nagyszülök a gyereket beíratták a velük szemközti oviba, de ott is feltünik a gyerek, nem mer a többiekkel játszani, nem mer gyerek lenni. Annyira sajnálatra méltó lény a szerencsétlen, pedig tárgyi értelemben mindene megvan, szép és új márkás ruhák, cipök, játékok, csak éppen élni nem hagyják.
Szerintem egy normál tiszta háztartásban nem lesz baj a gyereknek akkor sem, ha nem sterilizálja az anyja naponta az üvegeit, stb. A lányom pl. éppen hogy csak ülni tudott, a parkban vadlibák jártak, mi a barátainkkal beszélgettünk. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valami van a lányom szájában és nagyon tettszik neki. Megevett egy teljesen friss és még meleg libakakát, ki se tudtam a maradékát szedni a szájából! Kicsit ideges lettem a fertözésveszély miatt, de ebböl se lett baj. Eni nem kapott el egy gyerekbetegséget se a gyürüpírtól eltekintve, de azt is alig vettem rajta észre. A gyerekeim pl. sokszor ha leejtenek valamit, felveszik és megeszik teljesen értelem szerüen. Mondjuk ez a budapesti belvárosi koszban nem lenne a kedvenc húzásom, de a külkerületekben nem féltem öket annyira, ha mondjuk nem direktbe valami dzsuvába esett a cucc, hanem csak a száraz porba.
Anno az egyik diplomadolgozatom témája a székletben megtalálható és feltételezhetöen mindenhol jelenlévö mikrobák talajközeli rétegekben való kimutatása volt. Hát nem találtam belölük csak 1-1 eldugott példányt (az meg nem elég egy fertözéshez), pl. a sokak által félt játszótéri homok teljesen steril, nem nö benne semmi. Szóval ha a gyerek nem ette meg pont a bélférges róka kakáját, akkor nagy baj nem érheti, akármit is töm a szájába a természetben.
Ennyit a steril környezetröl. Ne aggódjatok, fel fognak a cseppek baj nélkül nöni, ha nem sterilizáljátok öket autoklávban.
A hangérzékenység is probléma, de náluk az se játszik be. Mivel se rádiónk, se tv-nk nincsen, nincsenek a gyerekek egy állandó akusztikai tapétának kitéve, nem pörögnek túl emiatt. Szokva vannak a kezdetektöl a közös élet zajaihoz, nem kell lefektetéskor se némán járni, vagy rettegni, hogy felriadnak valamitöl. Egyik véglet se jó, az állandó zaj a médiákból, vagy a tökéletes hangszigetelés. Utóbbi talán még rosszabb, mert a gyerek ijedös lesz, megriad minden apró nesztöl.
Mentem a tegnapi pörkölt maradékának még valami köretet alkotni ill. vasalni, mert már megint egy hegynyi van.
Barbi