Sziasztok!
Voltam tegnap a Genetikán és minden tökéletes a Picurkámnál! Ők is azt mondták, amit én is gondoltam, hogy korán vették le az AFP-t! Úgyhogy most már felhőtelen a boldogság!
EDA: Azért ugye nem lógok nagyon ki, mert én nem akartam/akarom?
Az az igazság, hogy (hiúság) nagyon nagy büszkeséggel töltött el minden szülésemnél az, hogy képes voltam egyedül, minden külső, tompító eszköz nélkül végigcsinálni! Az is jól esett, amikor hallottam, ahogy a dokim odasúgta a szülésznőmnek, hogy "Ő az egyik legfegyelmezettebb szülő nő, akit valaha láttam!" De ez abszolút nem dicsekvés, csak azért írom le, hogy a másik oldal is képviselve legyen. Szóval szerintem a beavatkozás beavatkozást szül és én-amennyire lehet-híve vagyok a természetes folyamatoknak. Meggyőződésem, hogy a babának is ez a legjobb. ha minden rendben halad és jól megy a tágulás is.
Senkit nem ítélnék el, aki mégis ezt választja, mert van, aki így érzi magát biztonságban, a legjobb barátnőm nagyon félt, pánikba esett és sokkal jobban érezte magát, miután így a doki javaslatára bekötötték neki az EDA-t. Anélkül nem is bírta volna talán végigcsinálni, nem azért, mert nem lett volna rá képes, hanem mert a félelem leblokkolta Őt. Olyan is van, aki nem számított a 3. babára(az első 2 fájdalomcsillapítás nélkül született), és érezte, hogy a 3-nál jobb, ha kér, így a szülésnél nem érzett fájdalmat és ez az élmény végre telesen elfogadtatta vele a babáját! Szóval igenis vannak olyan helyzetek, amelyekben jó, ha ott van az EDA, ti is írtatok ilyet, de szerintem előre nem jó ezt eldönteni, amikor ott vagyunk és úgy érezzük, hogy nem bírjuk tovább, bőven ráérünk akkor kérni!
Alvás: nálunk úgy megy, hogy az első 6 hónapot kiságyban, az ágyunk mellett tölti a baba, nem is engednék ebből, mert nekem így természetes, szimbiózis van még köztünk, az igény szerinti szopit is így a legegyszerűbb megoldani. És minél többedik kisbabám van, annál inkább imádok velük aludni! Rika alkalmak ezek, amikor belealszunk a szopiba és imádom ahogy a karomban pihegnek! A legnagyobb nekem már 6 éves lesz, látom, milyen hamar elmúlik az az idő, amikor önfeledten lehet Őket szeretgetni, babusgatni és imádom, ha nagyon ritkán átjönnek hozzánk a hálóba reggel felé! Egyikükkel sem volt soha baj az alvás miatt, délután mind3an egyszerre aludtak, 8 hónaposan szopi nélkül, a saját ágyukban aludták végig az éjjeleket, minden erőteljes beavatkozás nélkül.
Ami még fontos lehet: Bizonyított, hogy a szüleik szobájában alvó cSECSEMŐK ESNEK A LEGRITKÁBBAN BÖLCSŐHALÁL ÁLDOZATÁUL, MERT A SZÜLŐK ÉJSZAKAI MOCORGÁSA, FORGOLÓDÁSA, APA HORKOLÁSA NEM ENGEDI őKET OLYAN MÉLYEN ELALUDNI, HOHU KÖZBEN NE VEGYENEK LEVEGŐT!
De csináljatok mindent úgy, ahogy Nektek és a családotoknak a legjobb!
Márti