jó reggelt!
Hát nem volt nehéz visszaolvasni....
Nati, szépen fejlődik a picurka, lassan úgy elrepül az idő, hogy közlik veled: kismama, fia lesz
Márti, én nem voltam hányós, azt hiszem Andyval kevertél össze. Csak 1szer sikeredett, az is azért volt mert ahogy fürcsiztem, a pára a gyomromat felkavarta és valami borzasztó occcsó szörpöt vettünk valahol és nem tetszett a gyomromnak, se a férjemének és kiadtam. Biztos abbamarad már
Neked meg egy gyönyörűséges kislányt kívánok, olyan fürtökkel, mint a kis Hunié.
Viri, sajnálom a dolgokat, de legalább kiderült és van rá megoldás. Most akkor a műtét mellett fogtok dönteni? Nagyon jó hapsi lesz Kende, arra készülj fel, hogy egy csomó kiscsaj fog hozzátok járni
Jenny, mi a nagy helyzet veletek? Belevágtatok az előbb kezdés c. projektbe? (szerintem) az aloe vera annyira jótékony hatással lett a babára, hogy csak na. -lentebb olvashatod miért-
Lilla, na belevágsz az aloés cuccokba?
Tegnap:
reggel 6kor indultunk Bicskére a pajzsmirigyes dokihoz, 2 bazi nagy dugót fogtunk ki, így épp odaértünk fél 9re. Meglátott az aszisztens és rögtön hívott is. Ott olyan mások az emberek, egy kicsit nyugodtabbak és kedvesebbek, mint amit én megszoktam a lakókörnyezetembe, ill Pesten. Bementem, a drnő vigyorgott rám jobbra balra -sztem olyan 60-as nő lehet- és mindig nosztalgiázik velem, pláne, hogy most baba is lesz. Olyan kis drága. Minden rendben van a leleteimmel. Szülés előtt márcsak 1szer kell menni utána pedig fél évente. Hála égnek! Eleve a benzin (háztól házig 200km) és havonta 2x tesszük meg ezt az utat, plusz a jatt...., de nekem megéri!!!!!!!! mert ő az első ember, aki meghallotta a segélykiálltásomat, ugyanis 2000óta diagnosztizálták nálam ezt a problámát és senki nem segített -gyógyszerrel- . Már úgy éltem hogy végigaludtam szinte a napot, amunkahelyemen is már alig bírtam, olyan fáradt voltam, na meg a többi baj....
Aztán 13:30-ra uhra kellett menni, elindultunk 12kor, hogy bizti ami bizti legyen (egyébként az út fél órás....) épp beestem... mert megint dugó azon a hülye MO-on. Lassan ott tartunk, hogy csak éjjel lehet autóval már közlekedni.... Majd bepislantottam, rohanok az uhra és lőn csoda: az ééééééééééééééén sorszámom pompázott ott, fejvesztve rohantam be, erre a csaj: én nem hívtam senkit!!!!!!!!! Mondom az én számom van kinnt. Jaaaaaaa, azt az előbb hívtuk, de nem jött senki, így a dr.nő elment, majd jön és szólítjuk. Teljes lekókadást lehetet megfigyelni rajtam. Gyors lecsüccs, apának tel, hogy hogy jártam. De még így is jó voltam, hisz eddig minimum 1-2 óra csúszás volt és most meg azonnal mehettem volna. Épp leraktam a telt, egy fiatal csaj belibbent a vizsgálóba és hívtak! ÁÁÁÁÁ el sem hittem!!!! Végre egy nagyon kedves szonográfussal hozott össze a sors és az aszisztensével. És volt egy közös pontunk: vizslaimádók vagyunk!!!! Azt mondták Lizikémmel minden rendben és hogy hát hatalmas bébike lesz! Ugyanis 2 héttel idősebb a méretei alapján!!!!!!!!! Nem baj, nőljön csak a kis drágaságom! De azért ne túl nagyra.
Gyors átrohanás a dokihoz, ott 1 órát kellett várnom, ami szintén csodaszámba ment, hisz eddig 3 óránál előbb nem sűrűn jutottam be hozzá. Az én kis dokibám -idős, de jó fej nagyon- vicces kedvében volt. Azt mondja nekem: hú maga már nagyon terhes
gyors vizsgálat, minden rendben volt. Rákérdeztem, hogy mi a nagy helyzet a szabival. Rövidke szorongás.... Azt mondja: anyuka, beszélje meg a lányával, hogy minimum 4 nappal jöjjön előbb
én 07.26ra vagyok kiírva és a dokit 07.23-tól küldték központilag szabira.... de én eléggé bízom benne és érzem, hogy Lizus előbb fog jönni. Hát erre nem nagyon tudtam mit reagálni, ez van, el kell fogadnom. Legalább aki fix -remélem!!!!- az a szülésznőm. Azt mondta a doki, hogy a baba 4 kg felett lesz
hát lehet, hogy az 56-os rucik, amiket vettem nem lesz jó rá
úgyhogy most már a köv méretre gyúrok.
Nagyjából enyi történt. Ja és meg van már minden ami kell, annyira örülök neki. 1-2 apróság hiányzik, mint pl: nekem és apának új papucs a kórházba, meg szoptatósmelltartó.