Sziasztok!
Jolka! Márknak boldog névnapot kívánok én is!
Detti, nagyon helyes a nagylány! És a torta nagyon aranyos volt!
A 90 napos diétát én konkrétan a 4. nap (gyümölcs) délig bírtam, akkor már kopogott a szemem az éhségtől. Fel is adtam gyorsan. Viszont két kolléganőmnek annyira bejött, hogy egy ideig életmód lett belőle, azt hiszem, több mint 2 évig így étkeztek. Hát, csodáltam is őket a kitartásukért...
Viki! Csengével nekem sem volt nagy pocim, most viszont annál inkább! Szerintem hízni is többet híztam, bár még nem álltam mérlegre. Jobb így a lelki békémnek, majd jövő hét szerdán úgyis lemázsál a védőnéni.
Szerintem neked is most fog majd beindulni, amikor már nem fér el Lackó odabent, és kifelé tolja magát.
Hát igen, már én is a 15. hetet töltöttem. Lassan a felénél járok. Az a legfurcsább az egészben, hogy nem tölti ki annyira a mindennapjaimat a terhesség, mint Csengével anno. Tudom, hogy ez valahol természetes, de azért néha lelkiismeretfurdalásom van, hogy ezzel a babóval nem foglalkozom annyit.
Minket szerintem tegnap éjjel kiátkoztak a szomszédok... A hátsó támfalunkhoz a földet este 8 és 3/4 10 között hozta 3 teherautó, ami önmagában még nem jár olyan nagy zajjal. Csak ugye azt be is kellett lapátolni, amit egy markoló éjjel 1/2 2 és 1/4 3 között csinált meg!
Még jó, hogy délután 4-re volt mindez megbeszélve... Viszont Robi már nem akarta őket elküldeni, mert akkor ki tudja, mikor jöttek volna megint, a kőművesek meg addig álltak volna... Még az a szerencse, hogy közvetlen szomszédaink nincsenek, de azért így is hallották szerintem. Ma megpróbálok laposkúszásban közlekedni, és minél kevesebb emberrel találkozni.
Bár a legközelebbieknek szóltunk, hogy valszeg késő estig fognak dolgozni, de azért erre nem számítottunk...
Sziasztok