Sziasztok!
Rég voltam erre,de látom itt van egy régi ismerősöm és aggódik.. Nem tudom,hogy a másikon olvastál-e kedves Mamacka,ezért bemásolom ide az egyik üzim ide vonatkozó részletét:
Szóval a múlt héten szültem programozott császárral (mivel faros volt a babám) a 39.héten az Istvánban.Rohadtul nem akartam császárt már az elejétől,de ember tervez,Isten végez. Nagyon féltem és borzasztóan stresszesen éltem meg az egész műtétet. Ennek ellenére az Istvánban töltött négy nap teljesen feledtette velem azt a rossz érzést,amit maga a császár miatt éreztem.
El kell mondjam,hogy minden rossz pletyka ellenére,kifejezetten jó volt az Istvánban szülni! Az összes áplónőnek,csecsemősnek,de még a takarítónéninek is nagyon köszönöm a bennt töltött napokat..és persze nem utolsó sorban Dr. Németh Miklósnak!
Visszatérve az Istvánra,minden amire szükségünk volt,az a rendelkezésünkre állt odabennt is..jó,pelust csak napi hármat adnak,de tuti,ha valakinek kéne több és nem visz magával,de szól,tuti,hogy nem utasítják vissza. Ezen kívül nekem a kajával sem volt gondom,szerintem ez is csak hozzáállás kérdése. Nekem kifejezetten jó volt,hogy nem valami megterhelő vackot adtak.. Aztán amit még hiányként szoktak emlegetni a notórius riogatók az a gyógyszer. Császárosként minden nap kétszer kaptam még oxitocint,de mindig felajánlották a fájdalomcsillapítót,amivel -bevallom- esténként éltem is,mivel olyankor teljesen magamra maradtam a babucival,a csecsemősök meg nagyon messze estek tőlem. Persze tuti,hogy segítettek volna bármiben,ha kérem,de nem kértem. Valószínűleg,ha hüvelyi-szülésem lett volna (nem véletlen nem azt írtam,hogy "normál",mert én az enyémet is normálnak ítélem,hisz csak erre volt lehetőségem és nem én választottam több alternatíva közül) és egy ötágyasban kellett volna kihúznom az első napokat akkor nem biztos,hogy ugyanígy látnám a dolgokat,de akkor is csak max a szobatársaimra lehetett volna panaszom,mert a többi -ami a kórházon múlik- mindenkinek azonos. Pláne,hogy akkor nem kellett volna 5 napot bennt lennem.
Egy szó,mint száz,nagyon jól éreztem magam a kórházban,és már nagyon bánom,hogy a terhességem utolsó napjait teljes stresszben töltöttem.
Minden anyukának és babának jó egészséget,a várandós kismamiknak pedig gyors,kényelmes és komplikációmentes békés szülést és egészséges babácskákat kívánok! További szép napot mindenkinek!