Sziasztok!
Monácska!
Próbállak megérteni, de nem megy!
Ha ennyire rendes anyósod, akkor próbálj meg benne megbízni!
Hidd el, hogy sokat tudna segíteni délután, amikor a sírástól a Te idegrendszered szétcincálódik, hogy kezébe veszi, hordozgatja, ringatja stb. Persze te is ott lennél akkor. Szem előtt lennétek. Nyugodtan le tudnád tesztelni anyóst!
Én már terhesen arra készítettem magam, hogy a nagyszülők, nagybácsik, barátok hurcibálhatják a gyereket.
Hogynem leszek "önző"! Főleg, hogy minden psziholóügia könyv azt írja, hogy a gyereknek jót tesz, ha sok ember van körülötte!
És müködik. Anyósom most itt van nálunk. Rábízom, lemegyek vásárolni, elintézem a dolgaimat stb.
A nap legnagyobb részében úgyis veled van! Te vagy az anyja! Te leszel a nagybetűs ANYA! Anyósod "csak" nagyi marad!
Gondold át, persze az érzéseidet nem tudod megerőszakolni, de apró lépésekben elkezdhetnéd magad tréningezni!
Na, ne vedd belepofázásnak.
A Te gyereked és érthető a féltékenység.
Bár én lehet, hogy azért beszélek "könnyen", mert anyós két hétig van, aztán kettesben maradunk a gyerekkel és apa csak du, meg este van. Sőt ha éjszakás, akkor csak KETTEN! leszünk.
És én elég szétzilált lélekkel kerültem haza a kórházból és nekem jót tett az anyós lelki és fizikai támogatása. (mert már a párom is kezdte beadnia kulcsot az én rengtege sírásomtól és kialavatlanságomtól, szorongásomtól) és anyós erre gyógyír volt. Azóta is alszom "mint a tej" amióta ő itt van. (ma is nyomtuk 9-ig az alvást, este kilenctől, két szopi megszakítással).
Szóval az én esetem más. Ezt beismerem.
Csináld úgy, hogy a te lelkibékéd meglegyen! mert ez a legfontosabb!
Gina!
A császár engem is megviselt, lelkileg is, fizikailag is!
Én eddig bárkivel beszéltem, ha korbaba lett, vagy valami olyan dolog lépett közbe, ami miatt egy nem várt császárra került sor, mindenkit megviselt a császár. Sokkal jobban, mint aki valamennyire "készült rá"!
Nekem is fájt! Főleg amikor a gyereket a gyomromtól kinyomták.
Nekem rémálomnak tűnt. Még mindig rossz érzés, ha visszagondolok az egész szülés körülményeire!
De már nem olyan fájó, mint két hete!
Szóval ahogy telik az idő, a baba kárpótol. És meglátod, amikor hazaviszitek a kis egészséges kislányotokat és látod növekedni, gyarapodni, méginkább eltörpülnek, megszűnnek ezek a negatív érzések.
Én annyira ki voltam borulva, hogy Rambókának sírtama telefonba, hogy én soha többet nem akarok gyereket. Egy elég! Én ezt mégegyszer nem akarom....
Ő meg "nevetett" és azt mondta, hogy persze, most ezt érzed, aztán ez elmúlik! És vágyni fogsz a következőre.
Hát már a férjemmel megbeszéltük, hogyha minden jól megy, akkor jövő márciustól indul a babaprojekt No:2!
És úgy vagyok vele, ha császár lesz, akkor császár lesz! Bányja kánya! Csak egészséges legyen!
És LEGYEN!
1 hónaposak vagyunk....