Sziasztok. MOst jöttem a dokitól.
DOBOGOTT A PICI SZIVE!!!!!!!!!!!!!
Persze megkérdezte, hogy otthon pihenek e, mondtam, hogy hát én dolgozok. Azt mondta, hogy nem szólt, hogy táppénzen kellene lennem? Aki terhes és vérzik, az otthon pihenjen. Persze azt mondta, hogy ez csak javaslat és azt nem tudhatja, hogy ez veszélyezteti e a munkahelyemet. Mondtam, hogy ezen ne aggódjon, most a pici a legfontosabb. De azért most nem hagyhatok ott csapot-papot, de tényleg elmegyek szabira, táppénzre, amíg túl nem leszünk a kritikus időszakon. És ha jól leszek, akkor esetleg visszamegyek. Csak pár dolgot el kell intéznem, hogy a lehető legkíméletesebben hagyjam ott a bolondokházát.
De most semmi sem érdekel. Dobog a kicsi szive, láttam is, minden rendben, a barnázás is világosodott, enyhült, inkább csak délután van, szóval a Duphaston biztosan segít.
Ennél pedig tényleg nem tudunk többet tenni. Élünk, mégha csak egyik napról a másikra is.
Mondtam is a dokinak, hogy azért most nagyon optimistának érzem magam, az előzmények tükrében meg pláne, és hogy sokkal több pozitív energiát érzek magamban, mint korábban bármikor.
A baba szépen fejlődik, szóval nem lesz itt semmi gond.
Ja, május 13-án megyek dokihoz legközelebb, este 7re.
Alziza, szomorú lennék, ha nem hallanék felőled. Pláne, hogy nemcsak a társaságodtól, hanem a jóképü kispasid fotóitól is megfosztanál bennünket. Persze megértem, hogy az időd szűkös, de azért mégis, olyan jó, hogy ti itt vagytok.