Na, kérem szépen:
Elérkeztünk a 20. héthez.
Buckalakó 25 cm és 340 g. Bőrén fehér magzatmáz jelenik meg, ami óvja és ápolja a baba bőrét.
Mostantól a méh gyorsan nő, később kifelé fordíthatja Tancsu köldökét. Ha erősebben rugdos, már a papa is érezheti a baba mozgását, ha ráteszi a kezét a mama hasára.
Elérkeztünk a várandósság félidejéhez. A baba szívhangjai már egyszerű sztetoszkóppal is hallhatók. A huszadik héten kereken harmincdekás a magzat, fejátmérője 47 milliméter, combcsontocskája éppen három centiméteres, kicsi kerek hasát pedig tizenöt centis szalaggal tudnánk körbevenni.
Ebben az időszakban átlagosan 80-100 grammot gyarapodik hetente az egészségesen fejlődő baba. Nem csoda, ha rendszeresen érezhetővé válnak a magzatmozgások.
Étrendünk összeállításakor elsősorban természetes állapotú alapanyagok felhasználására törekedjünk. Kerüljük a nátrium-glutamátot (például zacskós levesekben, leveskockában), mesterséges színezékeket tartalmazó élelmiszereket. Ha a tizennyolcadik héten elmaradt, most kerül sor az alapos, úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálatra.
A legtöbb várandósnak megszépül a bőre. Ennek ellenére menjen el havonta legalább egy alkalommal kozmetikushoz, arcmasszázsra. Próbálja meg teljesen elengedni magát, és élvezni, hogy ez a nyugalmas óra csak az öné!
A várandósság félideje körüli időszakban, pontosabban a harmadik harmadban számíthatunk a leggondtalanabb hetekre. Használjuk ki az alkalmat kiadós kirándulásra, sétára, táncoljunk, tornásszunk kedvünk szerint! Az örömmel végzett testmozgás során endorfinok, azaz boldogsághormonok szabadulnak fel a szervezetben, s ezek jótékony hatásából a magzat is részesül. A méh növekedése folytán egyre nagyobb nyomást gyakorol a nagyvénákra, ezért egyes kismamáknál kellemetlen tünetek jelentkezhetnek: visszértágulat a szeméremajkakon, lábakon, illetve a végbélnyílásnál (aranyér). A kismamák kétharmada tapasztalja, hogy estefelé nehéz a lába és vizesedik, ez azonban normális jelenség. A huszadik héttől fokozottan figyelni kell a toxémiára utaló tünetekre: az első jel a vérnyomás 140/90 fölé emelkedése és az egész testre kiterjedő ödéma. Először talán a rohamos súlygyarapodás hívja fel a figyelmet erre a problémára.
Felkészülés – szülésznőválasztás
A szülés során a szülésznő foglalkozik legtöbbet a vajúdó kismamával. Tulajdonképpen roppant méltatlan helyzet, hogy sok kismama utólag még a nevére sem emlékszik annak, akivel megosztotta ezeket a fontos órákat. Sok érv szól amellett, hogy már a várandósság során megismerkedjünk a szülésznőkkel, ha a kórházban lehet szülésznőt választani. A szülésznők olyan alapos képzésben vesznek részt, hogy a szülés körüli teendők nagy részét el tudják látni. Kérdezősködjünk bátran a választott bábától, milyen szokások uralkodnak az osztályon, melyik szülészorvossal szeret együtt dolgozni, lehet-e szabadon mozogni vajúdás alatt, van-e lehetőség gátvédelemre, lehet-e szoptatni a szülőszobában. A várandósság alatt felmerülő kisebb problémákkal, kérdésekkel, aggodalmakkal is felkereshetjük őt. Az ő munkáját is megkönnyíti, ha tud néhány fontos dolgot rólunk és családunkról. Ha jól választottunk, a szülésznő az orvossal való kapcsolattartásban is segítségünkre lehet. Közvetítheti kívánságainkat a vajúdás nehéz időszakaiban, támaszt nyújthat, amikor túlságosan lassan telik az idő.
Ma már arra is lehetőség van, hogy dúlával szüljünk. A dúla olyan segítő, aki maga is szült, és folyamatos fizikai és érzelmi támaszt nyújt a vajúdás, szülés minden percében – de tapasztalataival sokat segíthet a várandósság és a gyermekágy időszakában is. Dúlára akkor lehet különösen nagy szükség, ha sem az apa, sem más rokon nem kíséri el az anyát a szülőszobára. (Születés Hete oldaláról)