Sziasztok!
Era: De jó, hogy van még netetek. Drukkolok, hogy ne jöjjön meg a piri még vagy másfél évig. Minimum!!!!Ez így jó lesz?
Próbálok így hozzáállni a dolgaimhoz, ahogy írtad,de sajna voltak emiatt rossz tapasztalataim az első terhességemkor is, így abban nehezen bízok, hogy magától elmúlik nálam az ilyesmi. Keresem magamhoz a használati utasítást.
Ági: Én is a Bercussal hét hetesen mentem a dokihoz. Abszolút időben vagy. Ma épp gondoltam Rád, mert egy ismerőssel találkoztam, aki az első gyerekével 12 hetesen ment dokihoz először, már irányították a megfelő vizsgálatokra is, a másodikkal ugyan felhívta a dokit, hogy mikor menjen, aki mondta neki, hogy 11 hetesen, és adja neki a beutalókat... Szóval nagyon időben vagy.
És látni fogod a babucit.
OFF:
Ja, és az ígért sztori: Gyermekem a mamával és a papával volt itthon. Van egy régi skodám ( le kéne adni már valahova, de az első autóm, és ragaszkodok hozzá.
), Kulcs nincs benne, de egyébként sem indulna, valami baja van.Benzin sincs benne, abszolút veszélytelen.Elindítani lehetetlen. Szóval Bercus nagyon élvezi nyitogatni, ablakot tekerni, vezetni, kapcsolgatni. Anyuék vele voltak,de egyikőjük sem tud vezezni. De Bercike bekapcsolta az elakadásjelzőt, a lámpákat. Az autó világít, villog, a nagyszülők meg kétségbeesve, hogy most mi lesz, nem tudják kikapcsolni...
A szomszédba rohantak, hogy valaki hatástalanítsa az autót. A szomszédnak persze sikerült. Mire hazaértem minden oké volt. Persze bezártuk az autót, hogy ne tudjon beszállni legközelebb a gyerek ( csak velünk esetleg.). No, én olyan jót nevettem, amikor meghallottam a sztorit.
És a gyerek közli, hogy a szomszéd bácsi milyen ügyes volt, hogy kikapcsolta az autót.
Bocsi a kitérőért, de jót mosolyogtam.
Sziasztok!
Ildi