Offtopicnak hangzik, de az én fejemben a hordozás témához szorosan kapcsolódik a gyermekágy témája. Több megközelítésből is. Ezért nagy betűvel írom. Ha Ti nem így gondoljátok, bocs és szóljatok!
Orsko! Az ősember gyerekágyán nem gondolkodtam még. Most hirtelen a következő gondolataim vannak hozzá: a szüléshez is kellett egy védett hely, az jó lehetett utána is. Az ember közösségi lény, körülveszik a többiek, tudnak róla gondoskodni. Lehet tűz mellett melegedni, tudnak hozni enni, inni, mi kell még? Miért kéne azonnal és folyamatosan továbbállni? Amennyire utánaolvastam, a mai európai kultúrán kívül kb. minden kultúrának meg vannak / voltak a szokásrendszerei a gyerekágy idejére. Ezeknek a lényege mind hasonló: az anya teljeskörű, kivételes kényeztetése (kényelem, speciális ételek, melegítés, csend, stb.), fekvés, semmi munka, a társadalmi élet leszűkítése a segítőkre, a rokonlátogatások szigorú szabályozása. Azt olvastam, hogy ezek alól a szokások alól csak akkor volt kivétel, ha az anya teljesen nélkülözhetetlen volt a mindennapos élethez. De ez nagyon ritka kivétel. Nálunk a legnagyobb gond az, amiről Ti is beszámoltatok: nincs az anyának, a családnak (jó) segítsége. Nekem 4 hétig volt folyamatos segítségem. Utána 2 hétig egy kis besegítgetés. A 6 hetet természetesen nem feküdtem végig szigorúan. A bábai tanács úgy szólt, addig feküdjek szigorúan, amíg ha felállok, érzem a méhem súlyát. Ez egyéni és minél többedik szülés, annál tovább tart. Nagyon konkrét érzés egyébként. Nekem 2 hét volt a 2. szülésem után, tehát 2 hetet szigorúan ágyban töltöttem. A következő 2 hetet nem szigorúan töltöttem ágyban. Úgy tekintettem rá, hogy ágyban a helyem, de ha jól esett, felkeltem. Nagyon figyeltem magamra, és amint szükségét éreztem, lefeküdtem. Ha kívántam, kicsit kimentem sétálni. Baba apjára kötve. Néha én mosogattam el a szoptanítot, ez volt a házimunka.
Az első négy hét termése két pár kötött zokni és két pár kötött mamusz felnőtt méretben.
Szóval nem tétlenkedtem és nagyon nem unatkoztam. Rengeteg minden történt bennem. Utolsó két hétben gyakorlatilag egyedül voltam a gyerekekkel, de pl. nem főztem, mert pocakosan telefőztem a mélyhűtőt. A mosást is fel tudta rakni a férjem éjjel... Szóval kíméltem magam, amennyire lehetett. A nagyfiam, amikor nem kint volt valakivel, sokat volt mellettem az ágyban. Én így oldottam meg, egy 6 gyerekes anya „útmutatásai” alapján. Ő elmesélte, hogy volt gyerek, akinél kifeküdte, volt, akinél nem. A különbség 3 hónapos korban mutatkozott. Minden gyerekénél, akinél nem tartotta a gyerekágyat, 3 hónaposan olyan végtelen fáradtság lett rajta úrrá, amin nem tudott felülkerekedni. A többieknél energikus volt végig. Szóval az ember lánya bírja, persze, bírja a gyerekágyat aktívan. Csakhogy szerintem a gyermekágy alatt a töltekezésnek van itt az ideje. Ekkor olyan dolgokat lehet kapni, amikre később nagy szükség van, és amiket nem lehet sem rohangálva, sem később zsebretenni. Én úgy látom, hogy az egyik adottság, hogy mennyi segítséget tudsz megszervezni magadnak, a másik fontos tényező pedig az, hogy hogy tekintesz a gyermekágyra. Szóval, hogy mennyire hozod ki a maximumot az adott helyzetből.