Viri
Amikor Heni úgy igazán akar valamit és összeszorított szemekkel torkaszakadtából bömbizik akkor én atom flegma arccal kérdezem tőle:
-Sírással el lehet intézni bármit is?
-NEM (ilyenkor még hüppög,probálja visszatartani a sírást)
-Akkor nem sírsz?
-NEM (és tényleg abbahagyja)
-Akkor,hogy mondjuk?
-KÉREM (és így megkapja amit kér illetve amit ezen belül lehet)
Ez nálunk mindig beválik.
Öltözködés:mióta önálló kezd lenni nálunk is 20 perc egy öltözködés. Ha itthon van apuja is és gyorsítani akarunk a tempón akkor egyikünk eltakarja a szemét a másikunk 3-ig számol (azért addig mert Heni csak addig tud számolni) és addig a másik ráadja a bodyt vagy a pizsit.Így akkor ő is játéknak érzi a dolgot és fülig érő szájjal hagyyja hogy öltöztessük. Ha én számolok és Petim öltöztet mindig mondja közben lassan számolj...lassan számolj
Nadrágba bújás, azt szoktam hagyni neki hadd bíbelődjön vele...
Vagy van,hogy elmondjuk neki,hogy azért kell gyorsan öltözködni mert különben megfázik,beteg lesz. És ez nem ijesztgetés mert tényleg így van....
Kaja:
én hagyom,hogy önállóan egyen. Persze először minden olyan (előke+konyharuha az ölébe) de gyorsan belejönnek. Heni a tésztát pl már villára szúrja és úgy veszi be óvatosan a szájába. Pedig pár hete még sopánkodtak a nagyik mert kézzel fogta meg. Oké akkor még úgy ment neki könnyebben de most már tanulgatja,hogy kell és ritkán nyúl bele az ételbe.
Én nem hagyom magára sírva.....eddig össz 2x küldtem el a sarokba gondolkodni,akkor is abba a szobasarokba ahol én pakolásztam.
Meg tökre hiszek abban,hogy akkor kell neki magyarázni arról,hogy mi a helyes amikor még nincs begőzőlve mert akkor már elég nehezen jut el az agyáig. Mondjuk a fent leírt kis párbeszédünk eljut az agyáig de gondolom azért mert volt olyan nap amikor többször is elhangzott
... Most lekopogom nincs ilyen gondunk.
Ja,és a figyelemelterelésben is hiszek. Ha mondjuk dobálni kezdene,begőzőlve... kézen fogom és leültetem és rajzolok neki...és elfelejti gyorsan a begőzőlését.....