Sziasztok!
Én úgy szégyellem magam, de egyszerűen nincs időm írni, pedig olyan sok gondolat fogalmazódik meg bennem, miközben olvasom a hozzászólásaitokat. De mire a végére érek, már nincs időm reagálni, mert vagy felébred Zalán vagy vége a szopizásnak, és természetesen nem nagyon alszik a szentem, ha meg elalszik az ölemben, akkor nem tudok írni. Ha alszik, akkor vagy Endre repülős tartásában (nagyon hasfájós, és ezt a tartást imádja), vagy szopi után az ölemben. De ha berakom az ágyba vagy a babakocsiba, akkor fél órán belül felébred, és persze megint a cicit keresi. Holnap megyünk mérésre a védőnőhöz, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyit hízott.
Juditkecskemét, Szilvánusz, hát szivemből szóltatok, valahogy én is így érzek. Bár nekem nem a mozi meg az étterem hiányzik, illetve nem is valami hiányával van problémám, hanem a felelősség, amibe belepottyantunk, és az esték, amik számomra iszonyatosak. Rettegek az éjszakáktól és az esték sem jók, valahogy ilyenkor csúcsosodik ki a hasfájás erőssége, és úgy sír Zalán, hogy céklavörös lesz a feje és szinte elfelejt levegőt venni. Bele kell fújni az arcába, hogy egy kicsit magához térjen. Ilyenkor Endre számomra a mentsvár. Repülőtartás meg az Ő nyugalma, jönnek Zalánból a pukik, és mire visszakerül hozzám, már talán nyugodtabban tud cicizni. De mire elalszik, az akár 2-3 óra is lehet. És persze a cici végig, mert csak azon nyugszik meg, én meg majd elalszom. Remélem ez a hasfájós korszak hamarosan elmúlik, mert nagyon sajnálom Őt és, és önző módon magamat is.
Eszter, óriási a babád, gyönyörű, és nagyon tetszik az apukáddal készült kép, sajnos nekünk már nem készülhetett ilyen
.
Minden baba aranyos, édes, gyönyörű, jó nézni a képeket, amiket felraktok!!!!!!
Egyelőre ennyit, Zalán megint nagyon sír. Na megyek, puszi mindenkinek.
Jajj Jim, de örülök, hogy újra itt!!!!!!!