Sziasztok!
Így utólag is kívánok mindenkinek Boldog Tojást!
Ahogy itt olvasgatlak titeket mindig megdöbbenek, hogy én mennyire nem vagyok szívbajos mama. Mármint sokatok aggódik azért, hogy mennyit eszik a gyermeke. Nálam ez valahogy nem volt probléma annak ellenére sem, hogy van olyan nap, mikor két óránként eszik, van, hogy csak összesen négyszer egy nap. Úgy gondolom, hogy minden normális. Pl múlt héten mi egy grammot sem híztunk. Talán 20 grammot összesen. De Csabinak semmi baja nem volt, kakilt rendesen, sűrűn evett. Mi magunk sem eszünk mindig úgyanúgy. Vannak napok, amikor jobban kívánjuk az ételt, és van, amikor egyáltalán nem. Ez a babáknál is így van. Nem lehet beléjük tömni, mint egy Csibének.
Látom azt is, hogy a szurik miatt milyen sokan aggódtok. Igaz nekünk még csak egy volt, jövő héten kedden lesz a második, de nagyon szerencsés lehetek, mert nálunk ez sem okoz külön stresszt. Ugyanolyan nap, mint a többi. Úgyhogy ha nem a most csütörtök (amit egyébként erősen pártoltam volna), akkor a jövő héten találkozhatunk, nekünk majdnem mindegy mikor. Én inkább azt kérném, hogy dél-kettő körül, tehát tényleg nap KÖZBEN legyen, mert ha tényleg a Városligetben találkozunk (ami alapjában nem rossz ötlet, sőt!), az nekünk legalább egy óra buszozás, így legalább egy etetés is lesz közben, ahogy néztem. De megyünk ám szívesen!
Nem bíííííííírok már itthon ülni, amint adódik egy mászkálási lehetőség, megyek!
Egyébként én is megkóstoltattam már Csabival az almát, jól pürésítve anyatejjel, hát nagyon nyelte. 8 kanál simán lecsúszott, utána már én állítottam le, hogy inkább egyelőre maradjunk a cicinél.
Valójában akartam már tőletek tanácsot kérni. Rengeteget olvastam ezzel kapcsolatban, de nem tudom eldönteni, hogy amikor fokozatosan kezdi az ember a hozzátáplálást, (anyatejesek esetén) akkor evés előtt közvetlen kell kóstoltatni, vagy közben? És mi az a mennyiség, amit meg kell ennie az almából ahhoz, hogy bizton átléphessek a banánra pl?
Betti
Még nem vettük meg. Nagyon akartam, de egyikkel sem voltam túlságosan megelégedve, így most hét végére tettük a vásárlási projektet!
Most megyek aluszkálni, remélem senkit nem bántottam meg!
Sokszor úgy érzem, hogy nagyon nagy szerencsém van ezzel a gyerekkel. Vagy nincs vele probléma, vagy csak én nem érzékelem annak, nem tudom. De tény, hogy mindig az ösztöneimre hallgatok, és bevállt! Rengeteget nézegetem őt, amikor nem is rám figyel, és ez is sokat segít. Ímádom nézni az arcmimikáját, így pillanatok alatt kitalálom, hogy mit szeretne.
Ímádom ezt a kis lényt, akinek gyönyörű szép nagy szemei vannak, és nagyon szeret belebújni a két cici közé.
Szeretek délutánonként egy fél-1 órácskát vele aludni úgy, hogy a fél kezemben tartom. Egyre szebb a hajacskája is, ahogy fokozatosan nő le az aranybarna haja! Nagyon szeretem a kicsinyemet!
Remélem Ti is ímádjátok őket!
Nem kell félni, segítenek nektek, elrontani nem lehet! Tényleg! Sokat kell vele lenni, játszani vele! Mesélni, magyarázni, énekelni, mikor mit igényel!
Ha beteg lesz, szeretgetni kell. Ha kakil, vele kell erőlködni. Ezek mind olyan szép dolgok, ne izguljatok lányok!
Szép álmokat mindenkinek!