Sziasztok!
Nem, nem, nem...
Sajnos még nem tartok a szülésnél.
Hűűű, Nitácska!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Drukkolok neked nagyon-nagyon, hogy legyen baba!!!
Na szóval, még egyben vagyunk, Zsófi nagyon jól érzi magát odabenn. Ma voltam a kórházban, mindent csináltak: nagy vérkép (amolyan szülés előttit), CTG, ultrahang, mindeeeen...
A CTG-n a szívhangjai tök jók, de az a görbe, ami a méhösszehúzódásokat mutatja...: tök lapos az egész. Semmi összehúzódás. Fura!!! Bár ti is írtátok, hogy nem mindenkinél vannak. De én mégis valamiért azt hinném, hogy ilyenkor már kötelező, hogy legyenek ilyenek.
Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy
március 10-ére kaptam időpontot:
PROGRAMOZOTT CSÁSZÁR, hogy a franc egye meg...
Emiatt voltam/vagyok ma elkenődve, és ezért dühömben takarítottam, jól bezabáltam ebédre (mondom nem leiszom magam, hanem leeszem), és utána pedig lefeküdtem, néztem a plafont, és szenvedtem. De aztán Hexina hozott egy kis könnyebbülést a lelkemnek.
De le fogom mondani ezt a március 10-ét, és nem lesz programozott császár, hanem szépen megvárjuk, hogy beinduljanak a fájások, vagy a magzatvíz elfolyjon, és utána lesz császár. Szegény Ágika fog nekem örülni marhára, de tényleg nem szórakozni akarok vele, de nekem nem mindegy, hogy szülök.
Na mindegy, szóval most egy kicsit feldúlt és hisztis vagyok ettől a ténytől, de majd elmúlik. Nemhogy örülnék, hogy március 10-én a kezembe foghatom a kislányomat. De neeeem!!! Én akkor is meg akarom várni, hogy magától induljon eeel!!! Nem azt mondom, hogy természetes úton akarok szülni faros babát, mert nem. Hanem csak a vajúdás, csak hogy én is megtapasztalhassam, hogy milyen az, nézni az órát, hogy most 10 percesek, mostmár 5, és így tovább, és akkor elindulni a kórházba, és akkor essenek nekem, kaszaboljanak, meg amit akarnak, csak ennyit engedjenek meg. Ezzel még nem kockáztatom a kislányom életét.
Vagy segítsetek tippeket adni, hogy mivel indítsam be magamnak a szülést. De a frontok sem segítenek rajtam, pedig jönnek-mennek.