Sziasztok, jó reggelt lányok!
Sajnos mi már ilyen korán fenn vagyunk, és már fél órája! Éjszaka 2x is fenn voltunk, és hiába adtam neki teát, nem hagyta abba a sírást, muszáj voltam cicire tenni.
Mindegy, így legalább elaludt vissza, de a fejem már szétesik ettől a korán keléstől. És ordítva ébredt lányok, már megint. Nem értem, mi a fenéért sír az ébredéskor? Hiába megyek oda hozzá, adok neki teát, megsimogatom, bekapcsolom a forgóját, azt régen mindig nézegette, most meg ordít. Pedig csak wc-re mennék ki, meg zoknit húznék, hajat tűznék, de nem lehet, csak miután kihoztam. Amint kihozom a nappaliba, minden rendben van.
Szombaton jön apa, szegényt nem fogjuk hagyni aludni, jó korán ébresztő lesz neki is.
Igen, igyekszünk levegőzni most, hogy végre ilyen szép idő van. Jót tesz mindkettőnknek. Csak annak örülnék, hogyha kicsit zöldebb környezetben lakhatnánk, mehetnénk valami kis erdőfélébe sétálni.
Na, de ha lesz autóm, csak bevágom a manót és megyünk valahová messzebbre. Vagyis ez a terv, de mire autó lesz, addigra szerintem megint itt a rossz idő.
Mára semmi különösebb tervünk nincs, főzni hétvégén megfőztem mindent, azóta azt esszük. Jó hogy így csináltam, ugyanis egész héten semmi másra nem volt időm, csak a bébire.
Képzeljétek, tegnap majd' felrobbantam!
Próbáltam délután elaltatni, mire elaludtunk, csörög ez a hülye telefon. Én voltam a dilis, elfelejtettem lenémítani, ahogy szoktam. Szóval, Kicsibébi ordítva felkelt, aztán semmi nem vigasztalta meg, csak a cici, mindegy, úgyis evés idő közeledett.
Aztán úgy elaludt, hogy aludt 2 órát este 7-ig! Persze, ilyenkor nem fekszem le vele, mert ki gondolná, hogy 5 órakor így bealszik?! Féltem is tőle, hogy éjszaka nem fog aludni, de nem így lett.
Nagyon szeretném visszaszoktatni a délutáni nagy alvásra, de nem tudom, hogy fog menni. Muszáj volna kicsit nekem is pihennem, és csak így lehetne ezt kivitelezni.
Momo, de jó, hogy megint hazalátogat a párod! Remélem, tényleg így lesz, ahogy írtad, és nagy lesz az egyetértés. Rátok férne már megint néhány nyugis nap közösen!
És ilyen szép időben biztos mentek majd erre-arra.
Mishal édes baba, ennyire ragaszkodik hozzád!
A cicihez is még mindig? Gondolom...
Fodrász miatt Istenem, de irigyellek! Én haldoklom, még mindig lenőtt hajam van, és őszülök, annyira ronda!
Timikém, hihetetlen, hogy megnőtt Bencus! Annyira édes kis pofija van!!!
Marci meg olyan édes, ahogy vigyáz rá. Jól látom, ahogy ott áll mögötte, fogja a kis kezével?
Milyenek így együtt Timikém? Jól viselkednek? Marci nem féltékenykedik? Tudnak már együtt játszani? Lekötik egymást?
Mesi, megértelek, hogy nem akarsz ide felírni, de nagyon sajnálom, mert így annyi mindent nem tudunk egymásról, és látom, hogy ritkán is jösz. Gondolom, beszélnél, de nem mersz.
Én is így voltam sokáig, leírtam a családi zűröket, de nem merem már én sem, nehogy valahogy visszajusson a fülükbe, más sem hiányzik, csak egy jó kis újabb családi balhé.
Remélem, azért hamarosan találkozunk, mert nagyon jó volna tudni, hogyan alakulnak az otthoni dolgok.
Ági, szegénykém, baromi nehéz lehet Neked! Úgy sajnálom, hogy emiatt nem tudsz gyakrabban jönni közénk.
Te, én annyira szeretnélek már látni benneteket, valamit tényleg ki kellene találnunk.
A kék metrótól gyalog mennyire vagytok? Mert ha jön ez a jó idő, én lassan elindulnék tömegközlekedve is akár. A metróig meg kivitetném magunkat.
Talán sétálhatnánk is nálatok egy kicsit.
Mennyivel egyszerűbb volna az élet tényleg kocsival. Én annyira mennék lányok mindenhová, mindenkihez! De így, baromi macerás lenne. A másik, hogyha Dani kocsiját elhozom (de ezt is már csak nyárig tudom tenni, mert akkor elköltözik a cég az utcánkból), akkor is 1-re haza kell érnünk, mert akkor jönne haza ebédelni.
Na muszáj mennem, hátha Kicsibébi elalszik még egy picit idekint a járókában, én meg ledőlök vele. Megy a cumizás nagyon, hátha ez azt jelenti, hogy álmos.