Sziasztok!
Lei! Nagyon kis helyes pocód van!
Szerintem elég egyértelmű, hogy nem a kajától. JÓk lettek az eredményei? Ezek már az AFP-s, cukros leletek?
Én is megpróbálok majd fotózkodni, csak vhogy elő kell kelrítenünk az áttöltő-kábelt, mert most nagyon nem találjuk.... Ma reggel már mi is megállapítottuk a párommal, hogy elkezdett nőni a apocakom. Elég határozottan. Kilóba még csak +1nél tartok, de a pocim már rendesen gömbölyödik. Na majd ti is meglátjátok, ha sikeredik fotót felraknom...
Képzeljétek, letudtam én is a vérvételeket. És akkora, de akkora jó hírt kaptam, hogy most fülig ér a szám!
Kiderült bent a terhesgondozóban, hogy a dokim visszament a Margitba (bocs, János II-be), ráadásul állományba (azaz főállásba). Azaz szülhetek majd ott, nála, és valszeg egy kicsit olcsóbb is lesz így a dolog. Úgyhogy nagyon hepi vagyok! Elvileg már most is bent volt a dokim, de nem zargattam.
A cukros lötty megivása nem jelentett gondot, alapjában véve nem volt gázos az egész. 3/4 8 körül értem oda, fél órát mondjuk ücsörögtem, mert voltak 2-en előttem, aztán vettek vért az AFP-hez, bekavarták a löttyömet, én meg kint belerakhattam a citromot is. Olyan volt, mint egy kicsit tömény limonádé. De egyáltalán nem volt gáz. Vizet lehetett inni előtte is, utána is. Ami elég vacak volt, az a 2 óra, amit még mindig kaja nélkül kellett eltölteni a következő vérvételig. Én dinka meg elmentem egy-két dolgot elintézni, ahelyett, hogy a fenekemen ültem volna. SZóval a végére azért kezdtem egy kicsit vacakul lenni, kicsit szédikéltem. DE azért gyorsan visszarobogtam a Margitba, egyből levették a vért, és toltam is befelé a magammal vitt almát.
Jövő 7 csütörtökre kaptam időpontot UH-ra, gondolom ez már a genetikai lesz. Nem is gondoltam, hogy ilyen hamar sorra kerül az is.
Agykontrollhoz kapcsolódva: én voltam tanfolyamon, még nagyon régen, mostanság gondolkodom egy ismétlőn. Nekem nem az volt a gondom, hogy máshol járt az agyam alfába menet, és programozáskor, hanem mindig belealudtam. Kevés dolog volt amit rendszeresen használtam belőle, mert be kellett volna gyakorolni a dolgokat, mindenesetre a pozitív hozzáállás és önmagam lelkesítése megmaradt, vagyis jobban bízok magamban, hogy meg tudom csinálni, amit elterveztem. De összességében még így is azt érzem, hogy jó hatással volt/van rám.
Az is tök igaz lehet LEi, amit írtál, hogy különböző periódusai vannak az embernek. Nekem úgy 4-5 éve volt, hogy nagyon érdekeltek a lelkizős, meditatív dolgok. Ezelőtt viszont egy évvel viszont úgy éreztem, ha beülnék egy jóga órára, egyfolytában röhögnék. Aztán mostanság kezdem érezni, hogy lehet, hogy csak jó lenne jógázni vagy ilyesmit. Persze ez most lehet, hogy a terhesség vonzata is, hogy megint érdekelnek a belső dolgok...
Na jó hosszú lettem! Bocs a szájmenésért!