Sziasztok!
A jelek szerint nekem csak napi egy bejelentkezésre futja a betegápolás mellett. Némi javulás állt be, a középsö is végre müködni kezdett, eszik-iszik, így kezdek megnyugodni. Viszont kidölt a férjem, s ráadásul fözni akart magának teát, leforrázta a kezét jó alaposan. Hiába férfit nem szabad örizetlenül a konyha közelébe engedni.
Györesz!
Tényleg nem unatkozom, mindig zajlik sz élet, de nagyon jól van ez így. Szerencsére imádják egymást, szívesen eljátszanak egymással, nincs velük gond. A bevásárlás se jelent problémát még 3 gyerekkel sem, mert kezdtem el a na-gyere-itt-egy-csoki-de-most-aztán-nyugton-maradz figurát, így elégedettek, ha ök tehetik be a kocsiba amindennapi bevásárlás tartozékoikat, mint tej, liszt, vaj, joghurt, stb. Söt, ami különösen szívet melengetö, ha választaniuk lehet csoki vagy más édesség ill. általam gyártott süti között, akkor mindig az én sütimet választják, amit aztán együtt megcsinálunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy sose kapnak csokit, de ha már kapnak, akkor ritkábban, de akkor valami nagyon jót!
A kistesóra való féltékenység miatt ne aggódj! Nem lesz abból semmi gond, ha a figyelmedet nem csak a babára szenteled. Fontos, hogy az eslöszülöttnek meglegyenek a jogai, hogy ott lehessen, ha szoptatsz, ha fürdetsz, hogy veled pelenkázhasson, stb. Nálunk az elejétöl kezdve nagyon harmónikus volt a kapcsolatuk minden gond nélkül. Söt ök már ismerték egymást, hiszen a nögyógyászhoz az UH-ra mindig vittem a kölykeimet, hogy lássák a születendö kistesót.
Columbine!
Szívesen segítenék neked, ha tudnék szakdoga témában.
Én anno az elsövel voltam terhes, amikor írtam a magamét, de annyira rosszul voltam, hogy felkelni se tudtam egész nap és álmos is voltam, így esténként 2 órára tudtam csak magam összerántani. Hát olyan is lett, de ez van. Nem fog a halhatatlanságba bevonulni...
Ami meg a munkaundort illeti, azt is nagyon át tudom érezni. Nálam ez a terhesség után se javult, mert akkor már a gyerekem körül jártak egész nap a gondolataim. Hát most egy darabig nem fenyeget a veszély, hogy munkát kell keresnem, de kinek is kellenék 4 gyerekkel otthon!?
Szuszu!
Ha megtennéd a táblázatba való felvételt:
Barbi 31 év, 4. gyerek, név és nem nem ismert eddig (majd a német férjem vadászik megint egy jó kis magyar nevet a babábak), KKH Böblingen a szülés tetthelye, idöpont aug. 11. Köszi!
Tudnátok mesélni az otthoni szülészeti szokásokról? Vannak még csoportos vajúdók? Vagy már mindenki külön szülöszobán van és párja/vagy családja körében nyugiban szülhet? És milyenek a kórházak felszereltség tekintetében? Elviszik a babát szülés után, vagy mindent ott csinálnak az orrod elött a szülöszobán? Veled van mindig a baba, vagy le kell adni és csak szoptatni kell menni? Tudom, elég régimódiasak az elképzeléseim, de tényleg érdekelne, hogy milyen ez az egész?
Én itt nagyon meg vagyok elégedve a közeli kórházzal. Eddig kettöt a háromból ott szültem, vicces módon ugyanabban a szülöszobában ugyanazzal a személyzettel. Már úgy búcsúztak, hogy akkor két év múlva ugyanitt? S nini, nekik lett igazuk!
Ez ugyanaz a kórház, ahova a gyerekeim kerültek, ha kórházi kezelésre szorultak. Fontos volt nekem, hogy egy olyan kórházba szüljek, ahol van csecsemöintenzív is, ha szükség lenne rá.
Szóvalj meséljetek!
Bocsi a hosszért!
Kellemes napos napot - itt is az van!
Barbi