Ügynöknő! Cimbim! Már eccer leírtam, de ismét vallok,
TEHÁT INNEN CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK ÉS GYOMRÚAKNAK, TOVÁBBÁ 18 ÉVEN TÚLIAKNAK:
Gordonnál, mivel egy bazi hasmenéssel és okival kezdődött a dolog, megspóroltam magamnak a dugicsövecskét... aztán kitolásnál (HOGY ÉN MENNYIRE ÚÚÚÚÚÚTÁLOM EZT A SZÓT, EZZEL AZ ERŐVEL KIBA... IS LEHETNE A NEVE, KIVEL KITOLÁS???? na bocsi a kitérőért) jött is a cuccos... ami gáz volt, bár gáz nem volt, csak kenőce. Nem egy élmény, mert az ember ösztönösen nem szívesen szrja össze magát társaságban, ezalól jól nevelt, babaszobában felnőtt pipik esetén a szülőszoba sem kivétel, ígyhát visszatartja az ember- a külökkel együtt.... emlékszem, engem törölgetett minden nyomi után a szülészcsaj (úgy kellett a kis köcsögnek!!
) valami talán nedves pelussal vagy nemtom. Azóta hallottam, na nekem ez tette bé a kaput, hogy a kicsi a pociból erre a világra arccal lefelé érkezik, éshát korántsem mind1, mibe
habár life is life, legalább tudja, mihez tartsa magát, végülis olyan sokkal később sem lesz jobb a helyzet ebben a világban....
A saját szülésznőmnek beszéltem is a paráról, miszerint nem különösebben vágyom a belem végiben egy helyes kis csövecskére, meg amúgyis, meg minden, de megnyugtatott, hogy mi ketten annyira de annyira ügyik vsgyunk és intimen és villámgyorsan meg fogjuk oldani.... ámen.
Ja és lehet, hogy a topikból írta vki annak idején, de lehet, hogy Niki volt, már nem emléxem, hogy annak idején egy ilyen kórházi preventice beöntéssel olyan irgalmatlan gusztustalan cuccos jött ki belőle, hogy kitisztult a bőre meg ilyenek... na emmeg egy szoptatási időszak előtt egy soha vissza nem térő alkalom egy profi méregtelenítésre.
Ettől még nyugodtan szüjjél(!) cső nélkül, ügynökné.
Helyzetjelentés: tegnapra megadta magát apa autóján a kuplung (azzal dolgozik, tehát nálunk ez sos) ígyhát tegnap meg ma emiatt rohangáltunk. De legalább együtt voltunk, ami sokat dobott a húgysavas lelkivilágomon. Ja meg vettem homeós SEDATIF PC-t de az semmit nem dobott mert még ki sem bontottam azóta
Estére még közösen játszottunk a gyerekkel, ami ritkaság. Aztán később úgy fájt a hasam, hogy csak nyöszörögni meg fetrengeni tudtam. Élek a gyanúpörrel, hogy kicsiny fiam belefeküdt valamibe, mert eközben nem keményedtem (hacsak lelkileg nem
), viszont a hasam alja azt hittem, leszakad a helyéről. Iszonyat durva volt, aztán hirtelen elmúlt, egy szolíd félóra után. Remélem végleg.