Sziasztok!
Elöször is az összes ünnepeltet köszönteném:
Isten éltessen Titeket!
Kati: köszönöm itt is az excel segítséget!
Tesó: gratu a kiskönyvhöz!
Szezso: drukk!!!
Bettike: drukk! Ügyes vagy és bátor szuri-ügyben!
Kata: sajnálom a tesztet.
Sonjus: köszönöm. Ahogy olvastam pozitív soraidat, sok erőt sikerült merítenem Belőled!
Andi: remélem jól alakulnak a dolgok...
Coca: a géped monnyon le!
Athiz: édesek a fiaid!
Szilcsi: a Te kicsi fiad is zabálnivaló!
Monyó: hogy vagy?
Babim: hol tartassz? Kicsit lemaradtam...
Klarissza: hogy vagy?
Robcsi: Lányok nem betegek remélem.
Surmi: ovis dolognak lett fejleménye?
Rólam:Azért tüntem el, mert nagy kudarc ért. Persze tudom, nem én tehetek róla, de mégis így éltem/élem meg. A játszóházamat bezárom.
Az állandó gyerekeim oviskorba léptek, elköltöznek, szinte egyszerre. Így, akik maradnának, kevesen vannak ahhoz, hogy megérje folytatni. (járulékok és bérleti díj mellett) De még ffolytatnám is, megpróbálnám (hirdetéssel, plakáttal), de sajnos a bérelt helyem (ami ugye a volt kolléganőmék házában van) kapcsán iis sok kellemetlenség ért, nem működik így ez már. Ezt én is gondoltam, hogy így lesz sajnos. Máshol bérelni meg a sokszorosa lenne,... tehát ugyanott vok. A helyzetet bonyolítja, hogy erről írom a szakdogámat. Hogy milyen jól működik, blablabla... Így tehát hazudnom kell májusig, mintha menne... és ez szörnyű. Már most rosszul vok tőle. Emellett munkát kellene találnom, ami nem lesz itt a környéken egyszerű (már próbáltam korábban), és most már azt sem tudom, mit szeretnék csinálni.
Ma meg is jött (holnap lesz szerintem 1.cn), de ezen most nem akadtam ki, gondolom a fentiek uralják most a "terepet".
Holnap bejelentkezem a Kaáliba időpontért, és akkor ebben a ciklusban lesz elvileg a 2. (remélem utolsó) inszemem.
Ennél nem tudtam rövidebben írni, remélem nem untattalak Benneteket.
Köszönöm az aggódást, hiányolást, jól estek nagyon!