De ami a furcsa, egyáltalán nem hajtja a bizonyítási vágy, hogy próbálgassa, ritkán jut eszébe. Viszont ami haláli: focizik, holott menni meg nem tud:) Rúgja a labdát, néha elesik de néha féllábon is állva marad 
Nyelvtanulás még egyszer: nekem a barátnőm magyar, németbe laknak és görög a férje...Rég nem beszéltem vele, Hannával egyidős a nagylánya, de nem tudom, mi a helyzet a beszédével. Ő magyarul beszélt a Rebivel, a férje görögül, és alapban német környezet... Az tuti, hogy nagyon későn kezdett beszélni. Szerintem ilyen egynyelvű környezetben nem érdemes főleg nem ilyen kicsi korban nyelvet tanítani. Én is büszke vagyok Hannára, tegnap este szó nélkül elkezdett egy német éneket énekelni, na de ez nem nyelvtanulás.
Jubi: cipőkről még egyszer: a sógornőmnek azt mondta a gyerekdoki, hogy nem is jó a siesta, mert ellustul a láb, és megszokja a tartást
Szóval ilyen téren az ember mire kiismeri magát... Az gáz, ha tél végén növik ki, de most mindenütt leárazások vannak. Kínaiban biztos kapsz valami olcsót, ami 1 hónapot kihúz. Mondjuk én télre mindig jó nagyot veszek, hiszen a vastag zokninak is bele kell férni... Ha nagyon nagy, rakok bele egy talpbetétet és az leszűkíti a belsejét. De amúgy minek csizma, úgyis overállban van nem? Hú halljátok viszont jó, hogy Hannának van vagy 6 kabátja, mert mindennap full koszosan jön haza az oviból... szerintem fetreng a sárban
Melódia: hát ez tényleg szomorú... Egyébként az én anyósom is ilyen típus, egyszer mikor felvetettük, hogy mehetnénk együtt nyaralni, kifejtette, hogy őneki az nem pihenés... az fel sem merül benne, hogy nekem lehet, az lenne kicsit pihenés, mert nekem évi 365 munkanapom van. Na mindegy. Nekem ez mindig furcsa, az én nagymamám egészen másmilyen volt, és tudom, hogy anyukám is másmilyen lenne, bár erről nem tudok nyilatkozni, mert az első unokája 1 éves volt, mikor meghalt. De én úgy gondolom, ha nagymami leszek, akkor minden percnek örülni fogok, amit az unokáimmal tölthetek, és természetes lesz akkor is, hogy segítsek a gyerekeimen, ha már felnőttek.
Levi szókincse: anya, anyúúú, apa, Manni (Marci, de macit is jelent) Hánná, baba, papa, mama, tiddi (ez tigris) tetté (tessék) ada (adide de AZONNAL
) tata (kaka) disznó ezt furán ejti, nem is tudom hogyan, menni, (ha már nagyon elege van) hajó (telefonáláskor) és hejó (ez helló, de figyelemfelhívásra is használja, pl. teregetéskor, ha sokáig szöszmötölök egy ruhával és már nyújtja a másikat) a kutya és egy csomó más állat vava, tudja a hápit, néni, bácsi, eszembe se jut, ama (alma) ez is tök fura, mert én azt hittem, csak összedarabolva ismeri, de ha meglátja, mondja Nekem inkább az a fura, hogy mindent ért, holott nem beszél. Hannánál más volt, mert ő ilyenkor már folyékonyan beszélt, és terméeszetesnek éreztem, hogy mindent megért, pedig szerintem kevesebbet értett, mint amennyit mondott Mondjuk ez azóta sem változott, néha olyan kifejezéseket mond, hogy elájulok rajta.
Beusa: én már kérdeztem többször is, hogy milyen fejlesztésre jár Minna, és miért kell neki. Levi még a kocka ledobálásnál tart, de nekem egyik gyerekem sem volt túlságosan építkezős, nincs is nagyon legójuk, sose érdekelte egyiket sem. POntosabban Marci kapott asszem 2. szülnapjára micimacis legót, 11 ezer volt 8 évvel ezelőtt... na hát ez nem nagyon érte meg a pénzét, inkább én játszottam vele:) van hozzá házikó, micimaci, malacka, szamár, tigris,fa, híd, torta stb de nem igazán jön be nekik...
Na még kutya témához: nekünk nincs szerencsénk az állatokkal... Először volt egy kis hülye kutyánk menhelyi, na az állandóan szökött, nem lehetett úgy megcsinálni semmit, hogyne szökdössön, meg is lett az eredménye, elütötték... Utána még egy menhelyi kutya (soha többet, ugyanis rájöttünk, hogy nem véletlen menhelyiek: )valami agárvér volt benne, a 2 méteres kerítést helyből átugrotta, és szökött szökött... állandóan be volt zárva a kennelbe, úgy döntöttünk, ezért felesleges, visszavittük
Nem vagyok rá büszke, de inkább, mint egy bezárt kuty legyen, bár szerintem onnan is megszökött. Aztán volt egy fajtatiszta németjuhász, de ez már akkor, mikor a gyerekek megvoltak, és mivel utálom a kutyaszart az udvaron, ezért mindig a hátsó udvarba volt zárva, na ez nem tetszett neki, tehát ő is állandóan szökdösött, de mondjuk ő legalább visszajött, csak naponta 15x ez nem olyan jó vicc. Szétszedett mindent, bárhogy is csinálta meg a párom. Előre meg nem engedhettük,mert én azért nem bízom megy egy kutyában sem, azonkívül ugrált is, még Marcit is feldöntötte. A férjemnek soha nem volt ideje, én meg úgy gondoltam, nekem elég a 3 gyerek, ezért elajándékoztunk egy kutyabolond családnak... Erre sem vagyok büszke, de bizony megtanultuk, hogy egy állat nagyon sok törődést igényel, amit mi nem tudtunk megadni neki. Nembeszélve a rengeteg bosszúságról amit okoztak... A második kutyánt ripityára szedte a menyasszonyi csokromat, amit szárítani raktam ki 
de ez csak 1 apróság a sok közül. Úgyhogy kutyatartást nagyon meggondolni, csak utána dönteni! Nekem ehhez nincs idegzetem az tuti. Na de mostmár megyek, mert 1 hétre valót írtam. sziasztok
és szép is-bár nekem nem ez tetszik. És a gyartok csinalnak alvasra és csak vendegagynak megfeleloeket ma már. Tehat, vannak olyanok, amelyek jobban birjak a strapat.
sajnos. A vibiurcollal mar jol begyakoroltunk 
és a Cindy kazit is beüzemelem.
ezzel sokkol 
ilyen bátor vagyok!
[/url]
úgyhogy a férjem itt fel is adta, ugyanis annyi sziklát honnan szereznénk... én még nem adtam fel, lehet tavasszal fogom magam és valahova beültetgetek... abba is lehet levendulát, egyéb fűszernövényeket ültetni, ugye? én a kinti kert kérdésében olyna de olyan ügyetlen vagyok, egyszerűen semmi ötletem, hogy lehetne szépen megcsinálni... 
Dorisz
