Sziasztok!
Röstellem, de most nincs hangulatom visszaolvasni a termést, amit írtatok. Ill. megtettem, de személyesen nem reagálok mindenkinek...
Megvagyunk, Peti is javulgat, most szívjuk rendületlenül a nóziját. Gyógyszert még nem szed, kopp-kopp.
Kamasz (felnőtt) kor: hát olyan átlagos voltam. Egyszer előfordult, hogy anyukám hajnalok hajnalán jött utánam, mert nem tudta, csak tippelte, hogy hol vagyok.
Diszkóba nem sűrűn jártam, szerintem két kezem elég volna, hogy összeszámoljam, hányszor voltam. Inkább biliárdozni jártam egy ismerősömmel. Inni ritkán ittam (ill. iszok), részeg még sosem voltam, habár tény, hogy egyszer kissé ittas állapotban csináltam egy nagy marhaságot. Cigi soha, egyetlen élményem egy slukk oszt' jónapot.
Napirend: Petinek még nincs. Kajaügyileg már nincs. Az egyetlen biztos pont az életében az, hogy kettő körül elalszik és húzza a lóbőrt négyig-fél ötig. Este elég későn alszik el, de ez engem nem zavar, én is későnfekvő vagyok.
Férj: na rosszat ne mondjak, meg egyébként is, ami bajom van vele, nem lehet annyira nagy baj, hiába is úgy érzem, hiszen még együtt vagyunk, és együtt is szeretnénk maradni! Sőt képzeljétek, belátta, hogy nem is olyan könnyű (volt) nekem itthon Petivel! Ennek az az oka, hogy míg itthon volt, Peti bepótolta az összes lemaradását vele szemben, aparagacs volt, a férjem semmit se tudott nélküle csinálni...
Meglepik: én sem szeretem őket, és igazából megvallva, én sem tudom magamtól kitalálni, hogy mi kellene a férjemnek. Így mi szinte az elejétől megbeszéljük, hogy kinek mire van szüksége, mit vegyünk egymásnak, magunknak.
Dícséret: hát nem bánik vele bőkezűen. Mindent harapófogóval kell kiszedni belőle. Kaja terén, ha valami ízlik, azt mondja, hogy ehető. Na köszi.
Gyereknevelés: már leírtam, de most is megteszem, hogy a gyerekeink tudják, hogy hova hozta őket a gólya. Szerintem nem véletlen, hogy Bénianyu Benije szemrehányóan tekintett az édesanyjára, amikor rácsapott, mert nem erre számított. Szerintem Peti tudja, hogy én hirtelenharagú és kézrecsapó vagyok, aminek folyománya, hogy egyáltalán nem hatja meg. Na puff. Sokmindent nem tudok tenni, mert lepereg róla!
Víz az ágyban: na nem. Egyrészt nem iszik a szelepes csőrösből, csak a sportkupakos üvegből. Na ahhoz meg kellek én így is-úgy is, hogy ki tudjam nyitni. Ha meg neki is sikerül, akkor nem szeretném, hogyha az ágyában lenne, mert minden úszna reggelre.
Egyébként most elég sokat iszik, van, hogy a tápszerivás közben leteszi az üveget és a vizet kéri.
18 hós oltás: szerintem teljesen törvényszerű, hogy izomfájdalommal jár, hiszen izomba kapja a gyerek. Ez teljesen ugyanaz, mint a 2-3-4 hós szuri (azt is oda kapták), de akkor még nem csináltak a lábukkal semmit, így ha fájt is nekik, nem tűnt fel, mert nem erőltették. Hát 1,5 évesen már más a helyzet. Egyébként Petin is látszott, hogy "húzza" a lábát a szuri után, de ezt nem vettem annyira fel, mert tudtam, hogy az oltás miatt lehet. Főleg, hogy ő alszik ebéd után, a szurit meg megkapta délelőtt, így mire felkelt, szegény inogott rendesen. De ez is természetes, ha alszol, felkelsz, kell egy kis idő, mire minden végtagod magához tér, nem?
Tali: tőlem is jöhet, csak időben szóljatok, mert Feri megint vidéken lesz, és előre láthatólag lesz programunk is bőven.
Fogzás: lekopogom, Petit nagyon nem viseli meg, pedig jelenleg csak a négy ötös foga, a négy háromas foga, és a bal alsó kettese hiányzik. A többinél nem vettem észre, hogy nagyon fájna neki.
Tápszer: Peti megissza a tejet, de én 100%-ig biztos vagyok benne, hogy azzal nem lakna jól, de a tápszerrel jól elvan. Na meg igényli is, de mostmár a Milupán kívül megissza a Mildbét és a DM-es sajátmárkásat is. Utóbbi nagyon olcsó, így megveszem neki, hadd lakjon jól.
Veráska, elhiszem, hogy ezt mondták nektek. Nekem is mondtak hasonlókat, pedig mi 2002. nyarán ismerkedtünk meg a férjemmel, 2003. telén jegyeztük el egymás, és 2004. júliusában házasodtunk össze.
Pil, én ittam málnalevél teát, de a hatását passzolom. Viszont tény, hogy ameddig kinyíltam, az teljesen simán ment. Ahogy Colett írta, nem veszítesz, ha iszod.
Most hogy írod a véletlent...valamelyik este elgondolkodtam, és rájöttem, hogy jópár évvel ezelőtt nekiálltam babonából neveket írogatni papírfecninkre, és a végén a Ferenc maradt. Na jó, akkor még nem a férjem miatt írtam fel ezt a nevet, de tényleg érdekes, hogy bejött.
Andy, nagyon jó a névtábla, én is kiszúrtam ám a korábbi képen, akkor kérdezni is akartam, hogy mi az, ami a kezedben van, de elmaradt. De mostmár kivilágosodtam.
Bénianyu, én őszintén megvallom, lövésem sincs, hogy mi van Peti kukija alatt. Én ugyan nem húzogatom. Majd kétévesen elviszem tanácsadásra, akkor beviszem, és lecsekkoltatom a dokinkkal.
Na én is ilyen névpróbálós vagyok, de csak a Szentesihez. Mondjuk a Péter bennem régen eldöntött név volt. Egyébként ha ma valakinek János, Mihály, István, Ferenc stb. keresztnevet adnak, az biztos lehet benne, hogy nem jön vele szembe az utcán, annyira ritkává váltak.
Marcy, épp tegnap este jutott eszembe, hogy megkérdezzem, hogy mi van a fiacskád kukijával? És hogy Bénianyu felhozta...még inkább kíváncsi lettem.
Utólag boldog szülinapot kívánok a család nevében!!!
Viera, bébihordó 3 évesen??? Jézus! Mi Peti 8-9 hós korában váltottunk, mert kinőtte hosszában.
Alziza, sajna nem tudok gyereknőgyógyász ügyben segíteni. Én nagyon szerettem az enyémet, de ő szegedi...
Nancsa, nálunk Peti már jóideje feléri az asztalt. Mondjuk a kanállal evés bajos lenne neki, de mivel ő kézzel csipeget, pont jó neki a magasság.
Petinek is van köntöse, de élesben még nem próbáltuk ki...
Gab, nyami süti, nyami-nyami!
Na ennyi voltam.
Jók legyetek, betegeknek javulást!
És végül egy kép. A felsőt anyósom varrta pizsifelső gyanánt (van egy hófehér is), de ebben a csíkosban olyan, mint egy kis focista...szerintem.