Sziasztok Lányok!
Na végre itt vagyok, és képes vagyok írni... a múltkor ám én is éppen Ctrl C-ztem, amikor csupán egy c betű jelenítődött meg.
Na ekkor ment el az agyvizem, szóval Bettikém én is mentek!
Annyi mindent írtam múltkor, és most annyira aktualitását múlta lett, hogy egyedül Linushoz szólnék pár szót (ő azóta még nem írt
)
Linus
Szóval feltetted a képedet, és azt mondtad, hogy mekkora a hasad és hogy szét van szakadva.... hát a lányok bizonyíthatják, hogy kb. egy hete, amikor én is feltettem, na akkor láttak aztán nagy szakadást!
Én nem látok egy stirát sem rajtad, de a tetkó nekem is bejön!
És megmondom őszintén, nem is tartom túl nagynak a pocakodat, viszont nagyon szép a formája! Szerintem csak két-három oldalt kell max visszamenni a fényképemig, érdemes megnézni, ha szörnyűlködni akarsz - bár én már csak röhögök magamon.
Peti szerint olyan vagyok, mint egy rajzfilmfigura. Óriási pocakkal mászkálok - főleg tusolás után, ami mellett szinte eltörpül az egyébként már szinte lilává fejlődött és óriásira duzzadt combom és vádlim.
Igen, Peti tegnap vette észre, hogy milyen
lilás a lábam (persze pont lila nincs a színek között.
Ebből fakad, hogy a combom nekem is szokott fájni. Én nagyon nagyon szerettem mindig is törökülésben ülni, ez a terhesség alatt is így volt. Mostanában már nem megy annyira.
Betti
Kitartást kívánok, de tényleg! Én tudok egy remek módszert arra, hogy ne maradj fent éjjel! Az elmúlt négy napban fejlesztettem ki, ezért is írtam alig! A lényeg, hogy reggel mindig korán fel kelljen kellned, mondjuk a párodat ébreszteni... (van akkora szerencsém, hogy az enyém mostanában képtelen magától felkelni.
) így volt szerencsém ma hajnali 3/4 5-kor felkelni.
Ezután annyi a dolgod, hogy ne aludj vissza!!! Kemény fél órát engedélyeztem magamnak a Ctg vizsgálat előtt, de már megbántam, mert érzem, hogy már nem is vagyok annyira fáradt!
Este pedig mi sem fekszünk le 11-nél vagy éjfélnél előbb, hát ez van.
Szóval szerintem ne aggódj! De tényleg! A babád is biztos ki fog bújni, bár esélyesnek tartalak a hétvégére! Nem hinném, hogy Te több héttel túlhúznád.
Ellenben velünk!
Voltunk Ctg-n, épp az előbb. Tökéletes görbét hoztunk össze, a szülésznő szerint a kiskópé tök jól érzi magát odabenn! Abban biztos, hogy az ünnepeket még itthon töltöm! Ajánlom is!
Egyébként lehet ám, hogy ezek a gyerekek tényleg hallgatnak az anyai szóra. Még a terhességem közepén már mindenki azt hajtogatta, hogy karácsonyi baba lesz, én meg kitartóan azt mondogattam, hogy neeeeeeeeeem, mert SZILVESZTERI baba lesz! És láss csodát... óriási az esélyünk rá!!!
Nagyon örülnék neki, ha tényleg szilveszterkor születne. Így legalább valóban lenne minden évben oka ünnepelni szilveszterkor, és nem "csak" az évfordulót, hanem valójában is azt, hogy eltelt egy év, hiszen az ő életében is eltelt egy év.
Ajjajj, nem tudtam rendesen leírni a gondolataimat, de talán érthető.
Szóval tartom magam ahhoz, hogy pályázunk az év első budapesti babája címre!
Dokinál is jártunk tegnap. Szépen felpuhult méhszáj, ami tökéletesen zárt és még "hátul" helyezkedik el. Igaz most először láttam a dokin, hogy ő nem bízik annyira abban a 29-ében, de a szilveszter amúgy neki is oké!
Még jó, hogy vettünk Gyerekpezsgőt, majd viszem magammal a szülésre, hogy koccinthassunk odabent!
Mekkora poén lenne! Kijön a baba, addigra odakészítjük a poharak, aztán nagy koccintás!
Egyébként ma azt mondta a szülésznő, hogy ő nem hiszi, hogy súlyra nehéz lesz ez a baba, inkább csak nagyon hosszúnak tippeli. Óriásinak tűnik neki a hasam, és már ez a harmadik alkalom, hogy látott, és különösebben nem látja, hogy nagyon lejjebb ment volna. Igaz én érzem, hogy már mindenféle csontomat szétzúzza odalent, de az is igaz, hogy sokszor még mindig a cicim alá is felmászik... férfi
Zuzmara (hívhatlak Zuzinak? )
Üdv köztünk!
A málnalevél teával nem értek egyet! Nekem ízlik! Teszel bele bármit? Elvben semmit nem szabadna, és csak úgy, natúr kéne inni, de a szülésznőm szerint egy kis méz nem árt... így egy kancsónyiba én pl egy vagy két evőkanál mézet teszek, és nagyon finom lesz tőle! Kipróbálhatod! Mellesleg szerintem nekem használ... viccesnek tartom, mert a nők kb. 5%-nak ha jó, de a dokim azt mondta, hogy szépen "ernyednek"/tágulnak a szöveteim, amit a vizsgálatkor érzett ugye. Emiatt már nem is fájt a vizsgálat, múltkor még igen. És hát a masszázst még nem kezdtem el, a homeopátiás gyogyók nem erre hatnak, szóval van valami ebben a teában! Nem hiába nem szabad 1 liternél többet inni belőle.
Minden már megszült kismamának!
Szeretlek Titeket!
Csak egy kicsit megint dúl a jókedvem (3 napja megint mindenen röhögök, mint egy bakkecske).
Szeretném megköszönni nektek a támogatást, így is, hogy Ti már túl vagytok a nagy eseményen! Mindenki javaslata szerintem egy kincs, és rá kellett jönnöm, hogy igazatok is van!
Mondjuk így, hogy a sulival már nem foglalkozom, sokkal jobb, de tényleg érzem, hogy pihenni kell, és kívánom is a pihenést.
Nagyon szép gyerkőceitek vannak, ez mindenkire egytől-egyig elmondható! És számomra az is fantasztikus, hogy emlékszem mikor még csak a terheléses cukorvizsgálatról beszélgettünk itt.... aztán hogy eltelt ez az időszak! Most meg már anyukák vagytok!
Szóval kitartást kívánok mindenkinek! És ugyan nagyon sokan mondjátok, hogy mennyire fáradtak vagytok, és mennyire nem tudtok aludni, gondoljatok arra, hogy a férjeteken kívül (hiszen a férfiak amúgy sem tudják sajnos mindig kimutatni az érzéseiket
), egy apró ember 100%-osan szeret és odavan értetek!
Ezt azért írom, mert annyiszor írjátok, hogy csak sír, és ha a kezetekben van nem stb. Ez igaz, de nyílván azért nem sír a kezetekben, mert ott érzi magát biztonságban, szeretetben! Ő így tudja ezt kimutatni felétek! Nagyjából fél éves - egy éves korig nem lehet kényeztetésről beszélni úgy vélem, ha "megteszed" azt, amit ő kér Tőled! Amíg ilyen csöpp, ez nem más, mint a közelséged! Erről sokat írtak egy könyvben, és én teljesen egyet tudok érezni ezzel. Magamból indulok ki! Az én férjem nagyon szeret, de sajnos nem az a puszilgatós ölelgetős agyondícsérős típus (illetve de, ímád dícsérni, ilyenkor mindig tehénke, vagy elefánt vagyok
). Emiatt pedig én néha ok nélkül elpityergem magam... (most is
) átölel, ha odamegyek hozzá - bár most ez annyira már nem megy
, de magától nem jön babusgatni. Emiatt - és ez nem ok felnőtt korban - érzem úgy sokszor, hogy magányos vagyok, vagy hogy hiányzik a szeretet! A babák ugyanezt érzik, csak nekik ebből rengeteg kell!!!!
Szeressétek őket, és ők is szeretni fognak Titeket!!!
Én nagyon csúnya voltam kicsi koromban a szüleimmel, és sokszor mondtam nekik azt, hogy nem szeretem őket.
De csak mert szigorúan neveltek, sokkal szigorúbban, mint másokat és nem engedték, hogy rossz útra téjrek. A mai napig bánom, és lelkiismeretfurdalásom van emiatt most, hogy már felfogom ez mit is jelent! Semmivel nem tudom nekik visszaadni a gyerekkoromat, most próbálom behozni a dolgokat.
Bocsánat, hogy ennyire elmentem a témától, és elérzékenyültem, ez most kijött. És egyre gyakrabban érzem azt is, hogy mennyire odabújnék az anyukámhoz (aki röpke 20 centivel egyébként kisebb nálam
), és mennyire szeretném ha tudná és érezné is, hogy mennyire nagyon szeretem!!! Az apukámat is! És a nővéremet is! (A sógorom és az unokahúgom tudja
) De nálunk ez a nagy ölelkezés sosem volt "divat". Talán majd ennél a kissrácnál sikerül elérnem, hogy kimutassa az érzéseit a szülei - azaz felénk - iránt.
Ennyit akartam mondani. De ezt el kellett mondjam nektek, hogy fontos dolog! Fárasztó, és kimerítő, de ezzel a gyerekkel, ugyanezt mégegyszer nem lehet majd "megcsinálni"!!! A következő baba más lesz, mint ő.
Szép napot mindenkinek!
U.i.: Finomat akarok enni!!!!