Sziasztok!
Egészen mozgalmas volt ez a hétvége, jó sokat írtatok.
Edith, Ibolya, nagyon szép üvegmatricákat csináltatok! Én is kedvet kaptam hozzá
bár még sosem csináltam ilyet...
De ezen a hétvégén végre mi is kissé kicsinosítottuk a lakást: feldiszítettük a nappalit égősorral (valami ikeás cucc, piros csillagok, Samut teljesen lenyűgözte...), meg ma (!) végre megcsináltam az adventi koszorút
az a konyhaasztalon lakik, a mai vacsora alatt az világított, no azóta Samu új szava a gyertya...
Voltunk ma délelőtt szánkózni a hajógyári szigeten (ez nem annyira jött be Samunak - apja beleborította a hóba... ), és délután sütöttünk mézeskalácsot és készítettünk gyümölcsszószokat a barátainkkal - szóval kezd egészen téli-karácsonyi hangulat lenni körülöttünk is... Olyan jó.
Karácsonyfa: nekünk még nincs, és eddig nekünk eléggé rendszertelenül volt itthon, mert mindig anyuéknál vagyunk szenteste, de az idén szeretnénk sajátot...
Balázs műfenyőt akar venni, én húzodozom ettől. Igen-igen - az illata hiányzik. Egyik évben "cserepes-visszaválthatós" fát vettünk, de szerintem nem élte túl szegény... és beköltözött vele hozzánk egy hangyaboly is
Szóval dilemmázom, keresem a jó megoldást. Ja, és tavaly a szobafenyőnket díszítettük fel, de ez nem tett jót neki... No, mindegy, van még néhány napunk, majd kitalálom.
Ja, és nálunk sem a Jézuska hozta az ajándékot gyerekkoromban, valahogy mindig is tudtuk, hogy anyuéktól, mamáéktól, stb kapjuk. Ezért én sem igazán tudnám ezt hitelesen állítani. Ez nyilván összefügg azzal, hogy nem kaptunk vallásos nevelést, nem jártam hittanra, templomba, megkeresztelve sem vagyok stb. Ugyanakkor nagyon szép emlékeim kötődnek a karácsonyhoz, az egyik legszebb ünnep, ami családról, szeretetről, meghittségről, egymásrafigyelésről szól - csak nálunk a fentiek miatt kimaradt néhány keresztény "kellék". Nekem tetszik, amit Zsu írt erről, jó megoldásnak tünik. Ugyan ez még nagyon korai Samunak, majd eldől idővel, hogy mit is fogunk neki erről az ünnepről mondani.
Márti, biztos nehéz lehet egy fedél alatt élni (még ha külön lakásban is) bármilyen rokonnal. És egy ilyen időszakkal a hátatok mögött minden még nehezebb lehet. Ugyanakkor nekem alapvetően úgy tünik, hogy minden apró súrlódás ellenére azért nagyon jó, hogy ott vannak a nagyszülők ennyire közel hozzátok.
Ez nekem nagyon hiányzik - no nem az, hogy egy házban, de legalább egy városban lakjunk. Most is lassan egy hónapja nem találkozott Samu a nagyszüleivel, pedig nagyon odavan értük.
Iza, Edit, Andi, Julcsi, merre jártok?
Jó éjt!
RÉ