Sziasztok!
Nálunk is jól sikerült a miki, tegnap este jött, mert csak akkor jönne reggel, ha hétvégére esne.... a fiúkat ugyanis nem lehetne elhurcolni oviba utána
Miki-sztori nálunk is volt, én lebuktattam a mikulást anno Öcsém előtt. 6 évvel fiatalabb nálam. Olyan 6 év körüli lehetett, amikor jött az ötlet, hogy beöltözök Mikinek, volt Anyának egy piros régi kabátja, vattát ragasztgattam rá, a kapucnijára is, nem volt sapim, gondoltam, a kapucni is megteszi, sok ilyen Mikit láttam, szakállat csináltam, szemöldököt. Tutit voltam. Lakótelepen laktunk, ahol a kisszobákban nem sima ablak, hanem franciaerkély volt. Öcsém judo-edzésen volt, mikor jött haza, Anyu gyorsan kizárt az erkélyre. Öcsém bejött, én kopogtam, kinyitotta az erkélyajtót nekem, dörmögve beléptem és kotorni kezdtem a zsákban ajándék után. Öcsém állt fura képpel, nem szólt semmit, egyszercsak Apám megjelenik a szobaajtóban és veszett röhögésben tör ki. Néztem rá mérgesen, ne rontsa már el!!!! Erre megszólal az Öcsém: Ági, minden nagyon tetszik aranyos vagy, de legalább ha te akartál lenni a Mikulás, a kapucnit feltehetted volna a fejedre! Pffffffffffff, utána énis röhögtem. Mint később kiderült, egész addig hitt a Mikulásban, és tök örült, mikor bekopogtam az ablakon, de mikor meglátott, tudatosult benne, Mikulás nem létezik........
A fiúk még hisznek. Inkább nem öltözök Mikulásnak, addig biztos a biztos!!!!! Tavaly az egyik szomszédunk öltözött be és hozzánk is becsöngetett, Attilám beszólt neki, hogy hizzon egy kicsit mire jövőre is jön, mert tavaly az oviban sokkal nagyobb hasa volt és neki úgy jobban tetszett!
De fel sem tünt neki, hogy ez nem az a Miki!
Ági