Anna: semmi gond, még jó, hogy nem angolok vagyunk és nem K-nak olvassuk a C betűt!!!
Itt vagyok lányok, csak nem volt sok időm. Mindig csak 5 percre felugrottam, megnéztem, hogy jött-e emailem, írtatok és ha igen mit és még az iwiw-et, aztán mentem is.
Tegnap vásárolni voltunk anyukámékkal. Megvettünk mindent, amire még szükség volt, többek közt szoptatós melltartót (1 db volt eddig). Ma gyorsan kimostam őket, és most várom, hogy száradjon! Nagyon bízom benne, hogy kisfiam még a következő két napot kibírja, mert nálunk csak 20-21 fok van, és bizony ha a melltartónak nem is, de a lepedőjének két nap kell a száradásra. Ja, meg a törülközőmnek, amit viszek a kórházba. Aztán még kivasalni. Szóval boldogság volt tegnap, kaptam szoptatós párnát is, nagyon tetszik... bár szenvedtem vele éjszaka... én azt hittem, hogy teljesen ki lehet nyitni hosszában... hát nem... ebből fakadóan úgy feküdtem, mint aki bepelenkáztak.
Ahhoz, hogy legyen a két lábam közt és a hasam alatt is a következő pózt képzeljétek el:
Én oldalt fekszem, mondjuk a jobb oldalamon. A párna elkezdődik a cicim alatt, a pocak tetején. Megyünk lefelé, ahol az U alak alja van, az esik a két lábam közé, majd visszakanyarodunk a hátunkhoz.
Igazából ez így szörnyen kényelmes, de ki az a kismama, aki megfordulás és pisilés nélkül kibír egy éjszakát?
Na mármost ha meg kell fordulni, ki kell bogózni magad a párnából.
Szóval éjjel szenvedtem vele, míg nagyjából rájöttem a technikájára és azt mondtam, hogy feladom....
Aztán még tegnap este voltunk anyóséknál, ahogy már említettem. Egy dologra nem voltam felkészülve, hogy náluk csak kóla van, amit inni lehet... és én szörnyen szomjas voltam.
Egy liter kóla az egy óra alatt le is csúszott.... képzelhetitek, hogy milyen éjjelem volt.... hajnalig fent volt a kisfiúka, és baromira nem akart megnyugodni... nem baj, már hiányzott ez a fürgeség. Egy hete már, hogy jóval kevesebbet mozog.
Ma meg voltam kozmetikusnál, aki megjegyezte, hogy most rendkívül szép az arcom (magamhoz képest ez egy bók
). És elindult az a folyamat, amitől féltem! 20 percenként megyek pipilni, ha ittam valamit, ha nem. Elég vicces volt, hogy a kozmetikusnál 3x pipiltem a másfél óra alatt, aztán elindultam és a borárosig a buszon nem is volt gond. Aztán felpattantam az éppen induló 12-es buszra. A cél a Móricz volt, de akkor már éreztem, hogy gond lehet, ezért inkább nem lépcsőztem a vilihez. Majd a Fehérvári úton leszálltam a buszról, és pocakfogva rohantam a rendelőintézetig, ahol berohantam a mosdóba. Vagy 20-an néztek rám furcsán, főleg mert egyszer meg kellett állnom keresztbetett lábbal.
Ez egyébként kb. 25 perccel volt az előző pipilés előtt... majd el a fényképekért a Móriczra, és haza, ami ugyancsak nem tartott tovább 30 percnél. Láss csodát, első utam a wc-re vezetett...
Szóval mókásan hangzik, de nagyon rémült fejeket vághattam út közben.
Most meg kemény a pocak... de görcseim már nem voltak éjjel. Mintha minden megszűnt volna... semmi nem fáj (vagy csak már hozzászoktam
), nem érzem rosszul magam, sőt! Igaz fázom, de most szellőztettem, úgyhgoy ezt annak tudom be. Jól vagyok! Sokszor mosolygok magamban, már álmos sem vagyok, szóval nem értem én ezt!
Gondoltam egyre nehezebb lesz a vége felé. De én egyre "könnyebbnek" érzem. Vagy nagyon messze még a vég, vagy nagyon közel......
Írtátok sokan, hogy hétvégére már babázni akartok. Én hétvégén töltöm be a 37. hetet. Hát még múlt hét elején úgy éreztem, hogy ezen a hét végén szülni fogok! Most azt mondom, hogy ezt sem tudom!!!
Szerintem pillanatról pillanatra fog elindulni... még pár napja azt mondtam volna, hogy igen, jövő hét közepén legkésőbb szülni fogok. Most azt mondom, hogy ebből tényleg lehet még január is!
Betti: Rájöttem, hogy milyen szerencsések vagytok a névválasztással! Így legalább "legálisan" is hívhatjátok majd PöttömPankának a kislányodat!
Legalább is míg pöttöm.
deaknezsu: Rendben, akkor hívhatunk Zsunak?
Egyébként erre az egyre nem gondoltam.
Itt látszik, hogy mennyire szeleburdi vagyok... csak a deákra koncentráltam, és a nezsu-t nem tudtam hova tenni.