Sziasztok lánykák!
Öt évvel ezelőtt, amikor én a fiamat szültem, a szobában, az ágyon pelenkáztam. Én igazán nem kértem segítséget, mert egyrészt a második gyerekem volt, másrészt kicsi a korkülönbség a két gyerek között, ezért még benne voltam a gyakorlatban
Adtak valamennyi eldobható pelenkát, de az nem volt elég, úgyhogy én vittem magammal, meg popsitörlő kendőt is, mert csak olajat adtak, meg vattát és én azzal nem akartam szórakozni és popsikrémet is (a gyerekeorvos felírja, mielőtt mentek a kórházba). Ezeket alulra lehetett tenni a "bevásárló kocsiba", amiben a gyerek volt, nem vette el senki. Este be kellett adni fürdetésre (ha jól emlékszem 8-9 óra között) és ha akartad, utána visszavitted a szobádba, ha nem, akkor ottmaradhatott éjszakára a pici. Én csak első este kértem, hogy hadd maradjon ott a csecsemős szobában, mert a szülés után nagyon fáradt voltam, de kértem, hogy ha felébred éjszaka, mert éhes, hozzák be, hogy megszoptathassam. Ennek akkor nem volt akadálya és az éjszaka többi részét a szoptatás után már velem töltötte a kisfiam. A látogatók akkor sem mehettek be a szobákba, nekünk kellett kimenni a folyosóra és a picit az üvegajtón keresztül nézhették csak meg, de én csendben bevallom, hogy egyszer-kétszer kicsempésztem, hogy az apja puszit adhasson neki
Én is háromágyas szobában voltam, de csak ketten voltunk egy másik lánnyal és szerintem nagyon jó volt, egyrészt sokat beszélgettünk, másrészt felkeltettük egymást, ha egyből nem ébredtünk fel a babánk sírására, meg vigyáztunk is egymás gyerekére, ha telefonálni ment a másik, vagy venni valamit (akkor a földszinten volt gyógyszertár, meg boltok, nem tudom megvannak-e még) és így nem kellet betolni őket a csecsemősökhöz, rádásul a szobatársam behozta a vacsorámat az első napon, amikor még nagyon fájt a gátsebem, amiért akkor nagyon hálás voltam neki. Nem akarok rémtörténeteket mesélni, mert én sem szeretem, ha ilyenekkel traktálnak, de a lányomat a Baross utcai klinikán szültem és ott borzalmas állapotok voltak, ahhoz képest a MÁV kórház minden hibája ellenére egy első osztályú szálloda volt. Nekem sem a csecsemősökkel, sem a nővérekkel nem volt gondom. Például amikor véres lett a lepedőm (ami ugye szülés után megesik az emberrel) és kértem egy másikat, nem hozzámvágták, hogy cseréljem ki magamnak, mint a klinikán, hanem amíg én reggeliztem, a nővér fogta és kicserélte.
Nekem mind a két gyerekemnek kellett 56-os ruhát venni, pedig nem voltak kicsik (a lányom 4kg-val született és 54cm-rel és a fiam se volt sokkal kisebb) és időnként elméretezik a ruhákat, mert vettem olyan 56-os, ami inkább 62-es volt.
Pelenka márkához nem ragaszkodtam, kipróbáltam sokfélét, nekem különösebben egyikkel sem volt bajom. Amíg szopik a baba és jó híg a széklete, addig így is-úgy is kifolyik (már bocs)
Pipere cuccokból meg csak a gyógyszertárit tudtuk használni, mert szőke, kékszemű, érzékeny bőrű gyerekeim semmi mást nem bírtak. Egy bőrgyógyásztól hallottam egyszer, hogy a Johnson termékeket azért találták ki, hogy nekik bőrgyógyászoknak legyen munkájuk, nem tudom, mi igaz ebből?
Kádunk még nincs, de csak olyat tudok venni, amit a felnőtt kádra lehet tenni, mert épp építkezés előtt állunk és itt a 45 négyzetméteres házban spórolni kell a helyjel. Szerintem kiságyból is a legkisebbet kell megvennünk, de egy évet fél lábbal is ki fogunk még itt bírni
Edit! Nem emlékszel a szülésznők nevére, akiket bemutattak? A dadus nénim unokatestvére is ott szülésznő, valamilyen Erzsi, ha jól emlékszem, középkorú, de én nem tudok róla semmit. Gondolkodtam, hogy hozzá mennék, de sehol nem találtam róla információt. Ha esetleg tudsz valamit róla, írd már meg légyszi!
Na jó, sziasztok ,megebédeltetem a gyerkőcöket, aztán megyünk kollektíven aludni. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de állapotosan én annyit alszom, hogy bepótolom az előző év alváshiányát!
Sziasztok: Timi