Ria:
Sokat gondolok rátok, és remélem minden rendben lesz Benivel!!! Annyira, de annyira szimpatikus hogy mindig olyan kedvesen, jókedvűen állsz ezekhez a nehéz helyzetekhez, le a kalappal előtted!
Altatás:
Lehet hogy gyerekfüggő (is) a dolog, de szerintem sokat nyom a latban hogy Szilvit kényszerből, türelmetlenségből, bármiből, arra szoktattam, hogy aludjon el egyedül - és ő elalszik egyedül. Néha ez azt jelentette, hogy álomba sírta magát, volt hogy azért mert aktuálisan nem tudtam altatni mert Zsuzsával kellett foglalkozni, volt hogy azért mert semmi se volt neki jó és idegösszeroppanás helyett inkább letettem az ágyába hogy ott üvöltsön tovább. De tény hogy Szilvit lerakom a kiságyba egy textilpelussal, oldalt fordul és elalszik. Néha egy-két percet reklamál. Ha ennél tovább reklamál (és nem elhalóan) akkor konstatálom hogy talán mégse álmos, és kiveszem, majd megpróbálom később mikor tényleg álmos.
Zsuzsát ellenben soha de soha nem hagytam sírni (illetve egyszer, szintén rokonok késztetésére hagytam 15 percet és majd megszakadt a szívem). Soha nem sírta álomba magát. Meg is lett az eredménye: még most is mellé kell feküdni altatni. Félreértés ne essék, szeretek összebújni vele, meg Szilvivel is, de azért az baromi kényelmes hogy Szilvivel ÉN döntöm el, mikor akarok vele összebújni altatni, míg Zsuzsával szinte kötelező. Bár azt hozzáteszem hogy a bölcsiben elalszik magától a kisasszony.
Tali:
Jövő héten az a nagy helyzet, hogy szerdán megy David kórházba a második szemműtétjére, csütörtökön műtik és pénteken jön haza, úh lehet hogy el kéne napolni a talit a rákövetkező hétre... ha nem baj. Teljesen megfeledkeztem, hogy ez a műtét már megint a nyakunkon van... mondjuk a hétfő-kedd még jó lenne. Hogy legyen? Jó valakinek a hét első fele, vagy várjunk vele?
Ágiboldi:
Zsuzsának is volt egy periódusa hogy elaludt egyedül ha letakartam a fejét is mint egy madárkáét. Sajna aztán elhagyta ezt a jó szokását.
Rólunk:
Szilvi állandóan áll, felhúzza magát, és inog veszedelmesen és csúszik szét a lába, de nem adja fel!
Ezenkívül kinövesztette az első fogát. Ami késik nem múlik.
Mindkét lány taknyol és köhög, de lázuk nincs. Tegnap kicsit aggódtam mert olyan csúnyán köhögött Szilvi álmában hogy ma el is vittem a doki bácsihoz, azt mondta, mindketten kaphatnak Fenistil cseppet, az antihisztamin és gyulladáscsökkentő, ha jól tudom. Éééééés altató hatása van, úgyhogy nagy reményeim vannak, hogy ezzel Szilvi kicsit jobban fog aludni éjszaka (mert az éjszakai szopiról nincs szívem leszoktatni). Egyébként minden reggelt orrszívással kezdünk, Zsuzsa látványosan bőg, de jön oda a lábam közé és lefekszik hogy csináljam. Utána meg megy és rálép a porszívó zsinórjára, gondolom bosszúból!
És természetesen rögtön követeli, hogy Szilvinek is szívjam ki az orrát.