Sziasztok lányok!
Na, loptam magamnak pár percet...
Nem tudom, Ti annak idején hogy csináltátok, hogy olyan gyakran tudtatok jönni, én már tiszta lelkibeteg vagyok, hogy ilyen ritkán jövök, és akkor is csak magunkról regélek. Remélem, nem utáltok nagyon érte!
Annyira aranyosak vagytok lányok, Fidoli, Anita, nagyon-nagyon köszönöm Nektek!!!
Mind a tanácsot, mind a lehetőséget a légzésfigyelővel kapcsolatosan.
Most egyelőre elhozta ma Dani Tinától (biztos tudjátok, szokott néha írni közénk, őt egyébként egy másik topikból ismerem) az AngelCare-t, ami délután óta megy. A kicsibébi csak 1 órája alszik vele, majd meglátjuk...
Ma elég nyűgös napunk volt, nem igazán volt hajlandó aludni, szopi közben bezzeg elalszik, és nem eszik igazán, aztán persze éhes, nyűgös. De még mindig azt kell, hogy mondjam, egy angyalka.
Ha nem alszik, és nem éhes, nézelődik, jár keze, lába.
Kicsit viszont szerintem megfázott, vagy nem is tudom, majd hétfőn megkérdem a doktornénitől, mert ma is le kellett szívnom a nóziját (ez már a második alkalom volt).
Anyukám amúgy tegnap elment. Nagyon sokat segített, de már jó volt, így egyedül, mert kicsit idegesítő volt, mindenen parázott, sík ideg volt a légzésfigyelőtől, én meg attól, hogy ő ideges.
Ma is már 2x hívott, most már kicsit agilisabban szóltam neki, hogy majd csörgök én, ha lesz időm, de egyelőre arra sincs, hogy lezuhanyozzam, nem hogy telefonálgassak.
Gyöngyikém, ne bolondozz, annyira aranyos vagy, hogy felajánlottad, meglátjuk, hogy válik be nálunk a szerkezet, lehet, hogy utána élek a lehetőséggel, és elkérem hosszabb távra.
Anita, én is abban bízom, hogy talán a súly növekedésével nagyobb nyomást fog kiadni a matracra, és nem lesznek ilyen téves riasztások. (Legalábbis remélem, hogy ezek tévesek voltak.)
Az tuti, hogy a szívbaj jön rám folyton!
Nekünk is kókuszmatracunk van, de másoknak is, akiknek meg működik az Álomvirág azzal is! Szóval, nem tudom, mi lehet a gond. Remélem, ez nem fog riasztani, feljebb vettem az érzékenységét.
Lányok, megyek is, csinálok gyorsan vacsit Daninak, ez is megőrjít, nem hajlandó mást enni, én meg ki sem látok a fejemből, azt sem tudom, hova kapjak. Bébivel a nyakamban sütök-főzök-takarítok.
De el kell, hogy mondjam, rendkívül boldog vagyok, akárhányszor csak ránézek, bármilyen fáradt is vagyok, folyton mosolyra fakadok, és eszembe jut minden viszontagság. És csak azt tudom elmondani minden másodpercben, hogy mindent megér a drága!!!
Puszilunk mindenkit!!!
Ja, majd hozok újabb képeket... lányok, a párom levágatta a haját kedden. Tudjátok, fogadalomból növesztette, és mivel megszületett a kisasszony, megszabadult hosszú hajától!