Itt vagyok ám, csak még regenerálódóban. A napfény lassan kisimogatja a lelkemből ezt a nyomorult feszültséget, és Norton is reggel óta megint rugdos.
Dióhéjban (ne olvassátok el az apróbetűt, csak az, aki bírja most a durva dolgokat!!):
csak annyi, hogy ma egész délelőtt az egyik macskánk fejét kerestük a kertben és az udvaron eleddig sikertelenül...
DOMINIK-ÜGYBEN, eszterxx kérésére:
Döntően nem kutyafajta-függő a dolog, bááár...
a saját gyerekemet sokkal előbb hagynám egy (mondjuk általam nevelt) pitbullra, mint mondjuk egy kuvaszra vagy sarplaninaira...
Szóval egyes kutyafajtákat csak speckó biztonsági körülmények között lehet(ne) tartani, de általában a kutyát nem érdekli.
Sajnos, bár az emlékezetes Fadd-Dombori eset után sikerült aláírásgyűjtéssel elérni, hogy a Btk-t módosítsák és így szervezett kutyaviadalon való részvételért, vagy ezzel kapcs. tevékenységért max 3 év, állatkínzásért 2 év letöltendő adható
, sajnos Magyarországon még mindig kevés a példa értékű eset
.
Dominik esete engem is felkavart. Egyértelmű a szülők felelőssége, mert sajnos mindenáron nyilván meg kellett volna akadályozni, hogy a gyermek a kutyához jusson.
Ugyanakkor megértem az anya viselkedését, simán megkattanhat valaki egy ilyen élménytől (összekanalazza aztán eltemeti azt a gyereket, akire ennyit várt). Nem irigylem az anyát, szerintem még az is lehet, hogy öngyilkos lesz ezután, vagy ilyesmi.
Azonban továbbra is fenntartom, hogy a jólnevelt, egészséges kutya
falkaállat, és mint ilyen, az ösztönei alapján nem pusztítja el a falka túlélését biztosató utódot. Normális esetben egy újszülöttet nem bánt, csak védelmez, egy tipegőt már "fegyelmez", vagyis rámordul vagy odakoppint a fogával, ha olyat tesz a gyerek, ami a normálisba már nem fér bele (nyomorgatja a hasát, pl.) de ezek a "nevelések" SOHA(!!!!) nem végződnek egy karcolással se. Inkább csak fenyegetés. Az én kutyám ezt se csinálta.
A gyermek érkezése előtt a szülőkkel együtt élő kutya,
ha(!!!!) eddig nem volt vele gond akkor nem kell bajtól tartani, (pl. nem harapja meg apucit, amiért az Ő foteljába merészel ülni..) akkor ha továbbra is ugyanúgy a család tagja marad (volt olyan baleset, amik azért következett be, mert a kutyának nem volt alkalma megismerni az újszülöttet, pl. a husky amikor széttépte az ikreket, ha emlékeztek, na az a kutya ki lett ba...rinta az erkélyre(!!) amikor a csibék megérkeztek. ÁÁÁ, nem volt frusztrált...).
Amiért nem szabad felügyelet nélkül egyedül hagyni őket (nálunk az volt a divat, ha kimentem a gyerekszobából, kihívtam a kutyát is) az a véletlen balesetek megelőzése inkább. Olyanra gondolok, hogy lelöki az ágyról az alvó csöppet a kutya, csak úgy szagolgatás közben, mert böködi az orrával.
Elfogadom és tiszteletben tartom az ellenvéleményeket.
Részemről tehát: a megfelelően nevelt kutya számára a ded érkezése a falka bővülését jelenti. Az első napok, hetek fontos mérföldkövek, hogy nem félve, hanem tanítva megfigyeljük a kutya viselkedését a gyerek közelében. Tanul a kutya, tanulunk mi magunk is, és később tanítjuk a gyermeket a kutyával való helyes bánásmódra. A félelem nem tanít. Az öl.
Foontos tudni, hogy amennyiben az állat az első időkben is mégis ellenségesen viselkedne, akkor mindenképpen szakember segítségét kell kérni a későbbi gondok megelőzésére.
Hűű,de hosszú lett