Pann,
A keresztelőre ha nem hív meg személyesen a szülő, én biztos nem mennék el. Meg arra kéne egy meghívó is, már csak illendőség kedvéért. Reménykedj ebben te is. Ha közlöd apóssal, hogy a meghívottakat ő mondja vissza, mit szólna?
Sági,
Anyukám csak hetente 1x jön. Akkor kapom meg az 500 jó tanácsot utasítás jelleggel. Ha pont nem ideges valami miatt, akkor nagyon jó, de különben 3 perc alatt úgy fel tud dühíteni, hogy szikrázik a szemem. Ezt meg Szabi és Nati is érzi, amitől extra nyügik, és bömbi megy egész nap, akkor is, amikor már rég elment. Ráadásul kiszolgáltatja magát, mondjuk csináljak kávét, amikor Szabit etetem és pont leültem. Ettől már annyira szoktam félni, hogy már előző nap izgulok, hogy mi lesz másnap. Ami miatt már eleve feszülten indul a dolog. Ördögi kör, én legalább annyira benne vagyok, mint ő, de ez nem segít abban, hogy megoldjam a helyzetet. A legrosszabb, hogy tavaly sokkal jobb volt. Látszik rajta, hogy öregszik, ami engem elkeserít, már csak azért is, mert nem vagyok elég türelmes hozzá. Ez még egy extra lelkifurdalás.
A legrosszabb, amikor én sem vagyok toppon. Pl a kórházban, amikor nem sokkal a szülés után voltam, holt fáradtan, Szabi az intenzíven, Natit napok óta nem láttam, én két sírógörcs között, hogy mi lesz a gyerekeimmel. És akkor ő elkezdett üldözni a kamerával, hiába menekültem előle, mert utálom ha felvesznek. Ő meg csak annyit közölt, hogy nem kéne ilyen hisztisnek lenni.
Nem egy irigylendő segítség.
Lora,
London olyan gyerekes kimozdulás volt. Meg nekem az eléggé olyan, mintha hazamennék, amolyan ifjúkori aranyévek helyszíne. Inkább szívfájdító, hogy nem élhetek ott most is. Kivéve persze az időjárást.
Messze a legjobb az volt, hogy tesóm ott volt. Én inkább egy amolyan csak csajok éjszakára vágyom.
Persze attól igazad van, panaszra okom nem lehet.
Uszist meg fel akartam hívni, de még nem jutottam el odáig.
Amitől én ma majdnem elsírtam magam:
Manótornán Nati a sok hasonló méretű között vitte vissza a hangszerét. Egyedül. Nélkülem.
Mazsi,
A szilvától pukigondjai lehetnek az érzékenyebb gyerekeknek. Nati nagyon sokáig nem bírja. Zöldségek sokkal biztonságosabbak, azokat próbálod? Krumpli és társai.
Linda,
Anyós.
Anyukám még terhesen mondta, hogy majd ha megszületik Nati, akkor majd elviszi hétvégékre, mert én azt mennyire fogom akarni. Mondtam, hogy nem. Szülés után mondta, hogy majd meggondolom, csak várjam ki. Mondtam, nem. Azután amikor Szabival voltam terhes, ismét felvetette. Válasz, nem, nem , nem. Most már azt hiszem, elhitte.
Anyós csak megkérdezte, és néha mondja, hogy ott kéne nála hagyni. De amíg én nem döntöttem úgy, hogy rábízom, egyszer sem noszogatott.
Ha a legkisebb rossz érzésem van, én nem adom ki a kezemből egyiket sem. Most már megtanultam hogy egyáltalán hogy kell, és milyen az, ha mindkettőt fel kell venni és cipelni. Nehéz.
Talira nem jöttök?