Vikci!
Szerintem is elég lenne egy kiságyra tehető pelusozó, egyszer tettem is fel róla képet. Nagyon praktikus, meg egy idő után a szekrényt sem tudnád már használni, megelégszel majd a franciaággyal is!
Amúgy én először odatenném a picurt, ahol alszotok, még akkor is ha szűkös a hely, mert ő úgy érzi magát biztonságban.
Az öcsémék is 1,5 szobában laknak, konyha egyben a nappalival, plusz egy háló. Először magukhoz teszik a babát, aztán majd ők költöznek ki a nappaliba. Szerintem ez a legjobb megoldás.
Én az anyukáméknál kezdtem, egy szobában, jó nem volt kicsi szoba, kb. 18 m2 volt, szóval egy térben voltunk végig, a válásom után nem is bántam, hogy nem költözködtünk el addig, aztán mikor nagyobb lett Viki, akkor leválasztottuk a szobát ketté, szóval lett két 9-10 m2-es szobácska, és neki is volt külön kis kuckója, meg nekünk is. De akkor már 2 éves elmúlt. Szerintem addig nyugodtan lehet egy térben lenni a picivel, ha nincs más megoldás.
Most hogy már külön házban élünk, már másképp alakulnak nálunk is a dolgok, pl. nem tudja az egész család kényeztetni és "elrontani" a gyerkőcöt
, meg most már sok mindent így másképp csinálnék/fogok csinálni.
Mondjuk ha jól belegondolok, nálunk sem volt olyan igazi szoktatás az oviban, csak nálunk volt egy kis bölcsis előny, így első nap simán ott maradt a drága, bár sírdogált. De tényleg voltak olyan gyerkőcök, akik egész nap sírtak, de anyuka nem maradhatott ott egy percig sem, mert az óvónők szerint ezzel csak rontanak a helyzeten. Jó hülyék, de mindegy.... mindent a pedagógiáért!
Egyébként én is azt vettem észre, hogy nem igazán gyerekcentrikusak itt felénk sem az ovik, a bölcsit pl. egyenesen imádta a Viki, mindig olyan szívesen beszél róla, és legszívesebben visszamenne. Pedig ott csak az óvónők szavaival élve "alulművelt" dadák voltak, de annyira szerették a gyerekeket, hogy ezzel a legnagyobb gondokat is meg tudták oldani. Olyan szuper légkör volt ott, hogy érezni lehetett, hogy minden gyerek felszabadult, boldog, jól érzi magát. Az oviról azért ez nem mondható el.
Én elhiszem, hogy rendszerre meg rendre kell tanítani a gyerekeket, hogy az iskolában jobban vegyék az akadályokat, de azért a szeretetet még nem kéne mellőzni.
Én 4D témához nem tudok hozzászólni, mert most fogok menni szombaton, de vidékre, Szombathelyre, mert nekünk az van közel. Amúgy a 4Dgenesis-t én is nézegettem arra az esetre, ha ide nem kaptunk volna időpontot.
Andi!
Gratula a nagy eseményhez!!! Szerintem egyáltalán nem ciki a dolog! Nem lehet mindig mindent úgy csinálni, ahogy az a nagykönyvben meg van írva..... akkor tök uncsi lenne az élet.
Én 4 éve elváltam, aztán tavaly újra férjhez mentem, szóval a lányom is ott volt az esküvőnkön, nagyon élvezte, hogy ő is részt vehet benne
Az öcséméknek tavasszal volt a polgári esküvője, közben lett a baba, nyáron meg volt a lagzijuk.
Szóval nálunk sem minden úgy ment, ahogy azt a társadalom bizonyos tagjai elvárnák...
Pandi!
Nagyon édes a lámpa és a fogas! néztem én is a brendon honlapján ilyen cuccokat, legszívesebben minden megvenném!!!
Képzeljétek kaptam egy bébihordozót a kolleganőmtől! Teljesen meglepett a dolog, nagyon aranyos, vajszínű alapon kék kockamintákkal. Olyan fiús-lányos típus. Szinte olyan mint az új, 1 db patent hiányzik róla, amit lehet rá varratni, szóval tökéletes.
Ne tudjátok meg hogy belekeveredtem az összerakásába.....olyan voltam mint aki még nem látott ilyet!
Dehát régen volt már pici babám, mindent újra kell tanulnom!
Nemsokára megvesszük a kiságyat, aztán minden hónapban valamit veszünk. Egyszerre nem lehet, egy vagyonba kerül minden. Pedig megnéztem a legkedvezőbb lehetőségeket, de még így is.
Amit meg kell venni, azért bármekkora összeget el mernek kérni.
Akár a kismamaruha....
Carpediem!
Nagyon sajnállak ezért az ovis-dolog miatt, tényleg kell, hogy elengedjük a gyerkőcünket, de ilyen körülmények közé én is nehezen engedném el az enyémet.
Fel a fejjel, biztos alakul majd a dolog. Sokat beszélgess a picurral arról, hogy milyen jó dolgokat tanulhat majd az oviban, meg mindig kérdezd meg tőle délután, hogy mit csináltak ma, mit játszottak, mi volt az ebéd, te is mondd el neki a napodat, és akkor kicsit oldódik, ha érzi, hogy neki ott olyan "fontos dolga" van az oviban, amiről beszélni kell.
Köldökvér:
Passz..... egyenlőre úgy gondoljuk, hogy nem vetetjük le. Egyébként tényleg a nagy része üzleti fogás. Biztos lesz majd haszna is, de én most úgy látom, hogy ez még csak sötétben tapogatózás. Ez az én véleményem, de mindenkinek szíve joga úgy dönteni, ahogy jónak érzi.
Mi amúgy sem vagyunk orvos-pártiak - az állatorvosokra nem vonatkozik a dolog
-, anyukám természetgyógyász, szóval mi mindent az ő segítségével oldottunk meg eddig is, meg fogunk megoldani később is. Úgyhogy ezért nem is gondolom ebben a témában túl sokat.
Na most már eleget írtam, megyek intézni az ügyeket!
Sziasztok!
Kata