Nanica:
Zsuzsánál nagyon lassan esett le a tantusz, hogy a tej a ludas. Először elvétve, aztán egyre gyakrabban hányt, és napi 4-5-6 fehéres, büdös széklete volt. Tizenöt hónapos volt mire kapisgálni kezdtem, hogy a tejterméktől, mert nem azonnal jöttek a tünetek, és eleinte nem is mindig. Tipikusan az esti elalvásnál hányt, nem közvetlen azután hogy evett, és leginkább akkor ha tényleg nagyon sokat evett, úgyhogy simán annak lehetett nézni a dolgot, hogy túlette magát és kitaccsolta a felesleget. Ráadásul őt nem is viselte meg a dolog, utána is jókedvű, eleven volt, előtte is. Nem látszott betegnek. Visszagondolva rá viszont azt kell hogy mondjam, hogy még egy éves kora előtt kezdődtek a tünetei, csak annyira ritkán, hogy nem figyeltem fel rá. Eleinte azt hittem, csak bukik mert túlette magát, és ő pici csecsemő kora óta gyakran kakilt. De egy 15 hónaposnál már nem normális hogy ennyiszer kakil naponta, egy anyatejes csecsemőnél igen. Tehát valószínűleg olyan 9-10 hónapos korától 15 hónapos koráig egyre fokozódtak a tűnetei mire feltűnt hogy valami nem stimmel. A végére viszont már következetesen hányt nem sokkal a tejtermék fogyasztása után, pedig imádta a sajtot, a joghurtot, mindent és jó sokat evett is belőlük. Ráadásul ekkorra már állandóan hurutos volt, folyt az orra, köhécselt. Ezt sem vettem komolyan, mivel mire idáig jutottunk, pont akkor kezdte a bölcsit, és azt hittem, ezek a soros bölcsis betegeskedések. Aztán kapott egy kétoldali középfülgyulladást + tüdőgyulladást amivel kórházba kerültünk két hétre mert nem reagált az antibiotikumokra, egy egész hónapon át magas láza volt minden nap, szinte naponta hányt, lelassult a gyarapodása (aztán a betegsége alatt fogyott is jó sokat) stb, stb, amire mind utólag csodálkoztam rá én, mert a gyerekorvos még akkor is ellegyintette a tejallergia lehetőségét mikor már a középfülgyulladásig jutottunk. Ahogy megvontam tőle a tejterméket, a hányások elmaradtak. Ahogy újra kapott tejterméket, lehetett az akármilyen alacsony laktóztartalmú joghurt vagy tej, újra hányt. De továbbra sem azonnal, hanem leginkább este. Ezekből én kisakkoztam magamnak, hogy valószínűleg tejfehérje allergia és nem tejcukor érzékenység. Aztán ebben meg is erősített amit a neten olvastam, hogy az allergiának 3 fő klinikai képe van, ebből mi a 2. kategóriába esünk, ami azt jelenti, hogy közepes mennyiségű tejtermék fogyasztása után közepes idő elteltével emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek. Az 1. típus olyan, hogy nagyon kicsi mennyiség fogyasztása után általában 1-2 óra elteltével bőrtünetek v. légúti tünetek jelentkeznek. A 3. olyan hogy nagyon nagyon mennyiség fogyasztása után jó hosszú idő után v. légúti v. emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek. Persze mindenre van kivétel. A könyvben amit már javasoltam, szépen le van írva a Ti esetetek is, az anyatejes baba tejfehérje allergiája. A tehéntejfehérjék olyan hatalmasak az anyatejfehérjékhez képest, hogy a csecsemő éretlen bélrendszerében egész egyszerűen feltépik a bélfalat és vérzést okoznak. Úgy látszik, Linus sajnos ennyire érzékeny. De fel a fejjel, mondom, van egy ismerősöm aki 1 évig tartotta a szigorú diétát, és most 2 éves lesz a kisfia, és vígan ehet bármit. Tehát megéri. Talán még jó is, hogy ilyen gyorsan rájöttetek, hogy mi, és nem hónapok teltek el mint nálunk, mire kezelni kezdtétek. A kezelés egész egyszerűen abból áll, hogy meg kell kímélni a gyerek szervezetét a tejfehérjétől.
Na ez most jó hosszúra sikeredett, elnézést... de gondoltam leírom ide, hogy ha másnál is előfordul hasonló a tejtermék bevezetése után, legyen résen, nem úgy mint én anno.