Az első ICSI-s volt (pedig az inszemeken még meg is dícsérték a katonákat
) a másodikra meg sima IVF. Kérdezték is hogy mit csináltam az urammal 
. Illetve még azt is mondták, hogy az IVF nagyobb eséllyel indul, mint az ICSI (hiszen ott találomra választanak ki egy szimpatikus urat. 
Szóval nálunk minden rendben mindkettőnkkel, és még sem sikerült eddig.
Megpróbáltam elolvasni az agykontrollt, de valahogy nem ment, nem tartottam sokra (legalább is az elejét) Szóval az nem ment. A vallást hagyom, mert csak rossz tapasztalatim vannak, de elfogadom mások hitét. Szóval gondolom ez a psziché, ez lehet valami....
De ezt lehetne boncolgatni, és elgondolkodni rajta, hogy ez vajon Isten-e Hát nem tudom. Próbálom inkább ezt a minden az agyban dől el dolgot. Nehéz hinni egy hitetlennek 
De a babáért mindenre képes vagyok. Ebbe az 5 évbe most kezdek tönkre menni. Az év elejei 2 terhesség betette a kaput. úgy szeretnék a régi önmagam lenni! az az optimista jókedvű, aki voltam, gondok nélkül...
Ha végre most terhes leszek, és egészségesek leszünk, én bizti nem iratom ki magam! Csak nézőpont és lehetőség kérdése az egész. Ha nem dolgozom, nincs pénzem. Nálam csak ennyi van. Tehát mehet a munka... (amit szerencsére szeretek)
Így a pihik arra a pár órára korlátozódnak amikor ő alszik.
...
