Megjöttünk Bükfürdőről. És a temetés is lezajlott. Szegény Nagyim már nem ad többet semmi jó tanácsot nekem.
Köszönöm mindenkinek a részvétnyilvánitást, Ti olyan kedvesek vagytok.
De odaföntről biztos lát minket...
A pancipanci nagyon -nagyon-nagyon jó volt. Végre, egész nap csak fürödhettem
Mivel nem fogtunk ki jó időt, kb ez volt a szokásos tevékenységünk, na meg a rendszeres délutáni szundi, és pont ez is kellett. A gyerkőcök remekül alkalmazkodtak, Pörikém különösen. Kb 2 nap alatt beletanult a rendbe, kiváncsian nézegette, melyik "liffel" megyünk le, persze a liftben nagyon serénynek kellett ám lenni, nehogy megnyomjon valami gombot mire beugrunk. Rémálmomban szerepelt, hogy véletlenül egyedül elinditja mielőtt valamelyikünk bemenne utána
Nagyon tetszett a Gold Ovi, abban különösen az általunk Annababának elnevezett gyönyörü baba a csodababakocsijával. A kert is ragyogó volt, gyönyörü árnyas fákkal na és játszótérrel (bár rossz idő volt sajnos), de a legeslegjobb mégis a pancipanci volt, már reggel elkezdte, és itthon is mondta már, hogy "menne". Édesen játszott a vizben, és mikor a vizitorna jött, ámultan utánozta a "nénit" jobba-bajja lépegetett, futott, ugrált, nagyon megfigyelte a tornát. Ezenkivül, még nekem is furcsa egy ekkora gyerektől, de egyik nap teljesen véletlenül szabályos bukfencet csinált, és mikor látta, hogy ez mennyire tetszik nekünk, ismételni kezdte, ennek következtében tökéletesen megtanulta. Csak az a baj, hogy ezt bárhol előadja, az ágyon főleg, és félek hogy leesik.
Az étkezések enyhén viharosak voltak, mert Ő kb 10 falatot evett össz, és akkor aztán nyugton nem lehetett tovább ülni
Kicsit esetleg elnézegette a szaká bácsit a "sappával" a fején, de igy a sok finom falatot csak kutyafuttában tudtam kóstolgatni. Egyedül a "fagyit" volt képes fenékig kikanalazni (mindig volt valami hab, csokikrém vagy ilyesmi).
A szobatisztaságban mi is nagyon haladunk, már a kaki is sikerül, egy a baj, most hogy bejötta hideg és fel van öltözve, ráadok bugyipelust, de nem szól, szépen belerakja a cuccot. De a nyaralás alatt még a vizben is szólt hogy kell neki pisilni.
"Lukulukila" az uj környezetben is megőrizte nyugalmát és higgadt békés jellemét, uganugy viselkedett mint itthon, az éjszakák is békében teltek, sőt ujabban 1/2 8- 8-ig is szundikál. Mikor felébredt, szép halkan kiosontunk a szobából (minden cuccunk előkészitve), megetettem, rendbetettem, játsztottunk kicsit, majd kiahsználtam az alkalmat és pezsegtem egyet amig a többiek aludtak, Luku addig játszott, vagy elaludt a babakocsiban. Napközben pedig Őt sem hagytuk ki a vizi örömökből, minden nap megáztattuk kicsit, aminek láthatóan örült. Leginkább az együttlét miatt vittem be, mindkét gyerek élvezte ezt a boldogságos helyzetet. Emesém tovább mélyitette a kapcsolatát Lukuval, a fentebb irt elnevezés a legujabb névalkotása, illetve a "kumpli", amit tőlem hallott, én Krumplivirágnak nevezem ugyanis, mert olyan kis mókás arcot vág mikor meglát
És mikor kimondom a becenevét, akkor szélesen rámmosolyog.
Mikor beszélget, Pöri egyből válaszol: eőőőő eőőőő, hát tündériek együtt.
Mindent összegezve, ez a "csapatépités" hete volt, mert nem mentünk sehová, nem néztünk meg semmit, csak a gyerekeinkben gyönyörködtünk. Egy nagy meleg fészek voltunk, csak Máté hiányzott
De jövőre megint elcsaljuk, tavaly is ugy élvezte végül.
Igyekszem képeket is feltenni, a hétvégén sort keritek rá. És vissza is olvasok mindent, csak most jöttem az élményekkel.