Sziasztok!
Remélem most nagyobb szerencsém lesz és nem száll el az írásom
és sikerűl el is olvasnotok.
Figyelem a második gyermeknél:
Ha őszinte akarok lenni, akkor nem messze járok az igazságtól, amikor azt mondom sokszor tapasztaltam olyan dolgokat, amiken megütköztem. Néhány ezek közül:
Az Anya viszonya a különböző nemű gyermekeihez. Hihetetlen, de létező dolog. Kislány az idősebb és születik az öcsike, akkor a kicsire (mint fiúra) figyel mindenki.
A kislány örökösen útban van, türelmetlenül szólnak rá, szinte kizárják, mert a kicsi természetesen több törődést igényel, de nincs belevonva a kezdetektől.
Anyuka a szülés után a rászakadt teendők miatt fáradt, az örökös kialvatlanság is rá tesz az egészre.
Az Apukák büszkesége, a trónörökös jövetele minden helyet betőlt.
Látva ezeket tanultam belőle és amikor vártam a második gyermekemet( nem tudtuk születéséig a nemét) már együtt terveztük a fiammal, hogy milyen más lesz az életünk. Jön a kis jövevény és akár fiú v. lány lesz az tesó lesz és arra mindenkinek nagyon kell vigyázni, szeretni kell, amint ő is szeretve van. Nincs 3 év a kettő között, így a korkülömbség sem nagy. Amikor hazavittük a lányomat együtt örvendeztünk, a fiam feladat az lett ( kérte, hogy mellette lehessen), hogy kisszékén a kiságy mellett ült és figyelte hogyan alszik. Azt vettük észre, hogy a kezét benyújtva fogta a pici kezét és mondta vigyáz rá, amiért nagyon megdícsértük, nem zavartuk el, hogy nem szabad (pedig majd a frászt hozta rám, mert nem tudtam, hogy egyáltalán mosott-e kezet), de azt mondta mosott kezet, mint Apuci. Ha megunta játékot mindig üldögélt és fogta a huga kezét. Soha nem mászott be, nem dobott oda semmit, mert az őrök ilyen nem tesznek...
Elértük azt, hogy a fiam nem szorult háttérbe, mert volt feladata, segített a peluscserénél, fürdetésnél. Mindig gondom volt rá, hogy ott legyen, így nem kellett izgulnom hol van és mit csinál. Amikor szoptattam akkor volt a nagy beszámoló a pajtásokról, játékról.
Megbeszéltük a következő dolgokat. A lányom is így észrevétlenül részese lett mindennek a kezdetektől. A mai napig azt tapasztalom, hogy ez az egymásra figyelés köztük megmaradt.
Az Anya szertetét, figyelmét okosan kell már a testvét vállalás pillanatától tudatosan irányítani, amikor adódik alkalom azt mindig ki kell használni és jól kell vele élni.
Persze nagyobb korukban az anya szíve csücskében a lányok mindig a fiú tesót látják, a lányok meg az apa tündérkéi. Lehet ezt is kezelni, bár elég nehéz, de ez már egy más téma. Most ennyi jutott eszembe.
Ha kérdésetek van szívesen válaszolok.
roni nagyi