Hahó!
Viki! Én még szeptember 4. előtt megyek a dokimhoz, jó lenne, ha tudna valamit már mondani. Erre a szülésfelkészítőre be kell jelentkezni? Mert mondjuk megnézni mindenképpen érdemes lenne, és is hajlok felé.
És hát az az igazság, hogy heteken belül dönteni is kell, mert oda lenne jó ctg-re járni, ahol szül az ember, és az Miksával is majdnem egy hónappal a kiírás előtt kezdődött. Meg kell a streppto, azt is le kell vetetni, szóval egy hónappal a szülés előtt jó lenne, ha meglenne a kórház. Ha a dokim nem szerződik, akkor a szeptembert erre szánom, mármint a keresésre. Csak mi meg már úgy összenőttünk, olyan régen járok hozzá, tök jó fej és nagyon bízom is benne, csak ne kéne ennyit győzködni a sima szülésről
Ja, és még az is gond, hogy a táppénzes ppírnak újabban kórházi pecsétesnek kellene lennie, nem elég a magándokker, szólt érte a háziorvosom. Mert őt is piszkálják miatta. Most honnan a fenéből lőjek én olyat?
Manó! Én annyira igyekeztem, hogy megszeressem Horvátországot, mert az uram imádja, meg gyerekkel egyszerű lejutni, nincs messze, meg most már majdnem végig van autópálya (jövőre Bp-től a tengerig kész lesz), de nem megy. Eccerűen nem megy. A kavicsos, sziklás part idegesít (mióta gyerekkel megyünk, azóta igazán, életveszélyes bír lenni). Addig nem zavart annyira, bár nem imádtam. És hiányzik nekem a görögök vidámsága, kedvessége, a közvetlenség, az állandó bulihangulat. A horvátok olyan fancsaliak bírnak lenni, és ami még nagyon zavar, hogy rövid az étlapjuk, nem igazán fantáziadús a konyhájuk, mi tagadás. Meg pl. alig vannak boltok, ha az ember nem a centrumban lakik, akkor mehet kocsival reggel tejért. Görögországban akkorákat lehet kajálni, hogy nem igaz... Idén majdnem mentünk is, lévén, hogy Miksa már nagyobb, de a dokim nem javasolta. Jövőre meg megint Balcsi, vagy esetleg Adria, meglátjuk, hogy a kicsi hogy bírja az utazást. Tiszta hülyén hangzik, hogy fanyalgok miatta, tudom, de most micsináljak... És aki nem ért velem egyet, azt se akartam megbántani, sőt, tök jó annak, aki szereti