Sziszike: köszönöm a jelentést!
Na, akkor tiszta vizet öntök a pohárba, mert látom kavarodnak a várható szülésem sémái... mondjuk nem csoda, mert magam sem tudom mi is lesz valójában....
Tehát Ádámtól és Évától...
2000-ben született a fiam, kész borzalom volt, rövid volt a madzag, másfél órás kitolási szak.... óborzalom... kikönyökölték.... oxytocin ment, fájdalomcsillapítás csak a gátmetszésnél, suturat nem éreztem, csak az utolsó 5 varratot, mert addigra kiment a fájd. csill.
2002-ben 24 hetesen szülésindítás, mert fejlődési rendellenessége volt a kislányomnak, 2 napig 5 perces fájások éjjel nappal, oxytocin és társai... ohne tágulás, végül iszonyat kínok között meglett a baba.
2004-ben született a kislányom, végülis ő volt a legkönnyebb, vele csak 1 órás volt a kitolási szak, de oxytocin ment... fájdalomcsillapítás semmi.... sutura egy rémálom!
2006-ban kisfiam született, két órás kitolási szak, elájultam a szülőágyon, nyomták az orromba az oxigént, hogy nehogy elájuljak újra... oxytocin infúzió, fájdalomcsillapítás semmi, sutura egy borzalom! Utána infúzió, hogy életre keljek.... a férjem lefotózni sem mert, mert olyan zombi fejem volt, szülés után még vagy fél órát úgy remegtem a kimerültségtől, hogy injekciót kellett adjanak...
Minden babával hónapokig feküdtem benn a kórházban, végig aggódtam, az idegeim teljesen kivoltak...
Gondolhatjátok, ha nem örömömben sírtam a két csíkon a teszt láttán....
Túl sűrűn jöttek a gyerekek, a szüléseim nem voltak épp könnyűek és az idegeim emiatt teljesen felmondták a szolgálatot....
Amióta megtudtam, hogy terhes vagyok, azon kavarok, hogy valaki császározzon meg. Hogy miért? Nos:
1. szeretném a kitolással és vajúdással járó fájdalmat megúszni.... tudom, a csaszis seb sem leányálom, de akkor már ott a babám, talán könnyebben viselem.
2. szeretném ha nem lennének inkontinencia-gondjaim, mert minden babát (kivéve az elsőt) gátvédelemmel szültem, aminek az lett az eredménye (az utolsó szülés után már), hogy 6 hónapig jóformán egyáltalán nem tudtam tartani a vizeletemet.... képzelhetitek!
3. szeretném ha elkötnének, mivel semmiféle fogamzásgátló módszer nem jöhet számításba nálam (orvosilag igazolt), így nem marad más, és ha nem csasziznak, akkor az elkötésért be kell feküdnöm, hogy laparoszkóppal megcsinálják, ami 60 ezer forintba kerül, plusz amit a dokinak adsz, és két napig bent kell lenned mert altatnak. A babát nem szoptathatod 24 óráig, ja meg hát oldd meg, hogy valaki bevigye hogy megszoptasd amikor lejár a 24 óra... szóval köszi...
Arról nem is beszélve, hogy pszichésen teljesen kivagyok már! Komolyan mondom, én aki mindig és mindenben egy karakán, határozott csaj vagyok, úgy váltogatom a nőgyógyászokat, mint más a bugyiját... szóval rohanok fűhöz-fához, hátha valaki megszán és felvágja a hasam... de nem találtam még olyat. Van aki csak hitegetett aztán mire eltelt három hónap, benyögte hogy mégsem, van aki élből elutasít, van aki más alternatívákat ajánl, de nem gondolja át őket... szóval tele van a hócipőm....
Holnap egy barinőm találkozik a Paulin proffal, hátha ő sikerül elintézze a csaszit nekem a klinikán... hátha van még szava....
Amúgy meg a baba állítólag alig 2 kiló és azt is szeretném, ha nem kéne annak a csöpp emberkének végig tuszkolódnia a micsodámban.... hát röviden (?) ennyi....