Sziasztok lányok!!!
Először is, mindenkinek szép napot!!!
Bufo, na, akkor Neked jó vásárlást és egyúttal kikapcsolódást kívánok! Gondolom, hogy ki tud kapcsolni ez a kis út. Én is imádok csak úgy nézelődni, csak az a gond, hogy a drágaságom folytom siettet, így általában egyedül megyek téblábolni. Természetesen, ez hamarosan meg fog változni.
Tudod már, mit fogsz főzni?
Én annyira hülye vagyok, általában akkor találom ki, mit is kellene csinálnom, mikor már visszajöttem a vásárlásból, itthon meg általában semmi nincs, ezért is nagy probléma számomra a főzés.
Mostanában a Paprika TV-t bújom, és onnan nézek ki jó kis recepteket, aztán rájövök, hogy a fenébe, ezt sem csinálhatom, meg azt sem, mert Dani azt sem eszi.
Jaj, nehéz a háziasszony élete.
Igen, Virág, arra tényleg vigyázz, nehogy a végén még azt se fizesse ki, ami jár! Csak utána beszélj vele, ha kifizetett. Ha megint csak 100 Eur-t ad, akkor mondd meg neki, hogy nem erről volt szó, és Te így nem vállalod, hisz Neked így nem éri meg. Te becsületesen, lelkiismeretesen végzed a munkád, ezért cserébe joggal elvárhatod, hogy annyit kapj, amennyiben megállapodtatok. Csak szépen mondj el mindent! Mikor lesz a nagy nap?
Hú, Eszter, Te is tudsz varrni?! De jó, én is annyira szeretnék, gondoltakodtam már mindenféle tanfolyamon is.
Jut eszembe, tegnap hívtalak, de ki voltál kapcsolva! Csak azt akartam kérdezni, hogy nem tudsz-e kijönni holnap megnézni a nadrágokat?!
A pároddal kapcsolatosan pedig tökre irigykedem, amúgy is olyan rendinek tűnik. Tök jó, hogy így segít!
Nagyon köszönöm a jó tanácsokat, a tippeket, tényleg igyekszem mindent bevetni, nagy szükségem van rá.
Ma is simán kiborultam majdnem, mikor felkeltünk (12-kor!) mondtam, hogy na, akkor beszéljük meg a mai programot. Erre közli, hogy ő csak 3 után ér rá, mert előtte programja van. Persze, játék...
Na, én tök megértően (ez az én bajom) el kezdtem takarítani, és 3-kor mondtam, hogy jöhetnél porszívózni, mert addig nem tudok felmosni. Erre közli, hogy: majd! Na, ettől kifakadtam. Mondtam neki, hogy jó, akkor én meg majd fogok kaját főzni, meg teát főzni, meg én is megtanulom számára a majd-ot.
Úgyhogy elővettem a porszívót, és már ott is termett. Néha nagyon nehéz vele! Pl délutánra beígérte, hogy kimegy a Lidl-be, azóta sem ment el.
Az a baj, hogy utálom noszogatni, én is szeretném, hogyha magától csinálná, számomra ez olyan, mintha szívességet kérnék a saját férjemtől. És nem, én nem vagyok rászorulva senki segítségére.
Mondtam is neki, hogy ha a picur majd üvölt, mert ki kellene cserélni a pelusát, és én nem érek rá, akkor is azt fogja mondani, hogy majd? Mire ő közölte, hogy tegnap is felpattant, amikor kértem, hogy ugorjon el a gyógyszertárba MagneB6-ért. Igaz, akkor nem kértem, hanem közöltem vele.
Szóval, rájöttem, hogy én vagyok alapjába véve a hibás, mert mindent elnézek! Mindig megfogadom, hogy másképp lesz, aztán nem megy. Annyira gyantusz vagyok!
Jucikám, hallod, jó mozgalmasak a napjaitok, heteitek! Megint mentek Horvátba? Nem most voltatok? Vagy már hülyülök?!
Hú, ez a tó nagyon szuperül hangzik!!! Nagyon irigyellek ám a sok közös programért, amit szerveztek, azt hiszem, így lehet ám igazán összecsiszolódnia a családnak.
Hát, igen ez a mobil téma... még jó, hogy sikerült olcsóbban megoldanod, különben valóban nem olcsó mulatság. És tényleg, olyan hihetetlen, egy kislánynak is alap feltétel, hogy legyen mobilja, és nem is akármilyen?!
Lányok, nem rég döbbentem rá arra, mennyire jó is most nekem, hogy Ti már tapasztalt anyukák vagytok, én meg még csak most kezdek majd babázni, így sokmindenről fel tudtok majd világosítani, és sok-sok hasznos tanácsot kaphatok majd tőletek.
Ez az evés dolog pl számomra annyira héber. Hogy a gyerkőcnek mikor mit szabad ennie, stb.
Na, de ez még messze van, az tuti, hogy el foglak árasztani benneteket az aggodalmaskodó kérdéseimmel.
Jut eszembe, Jucikám, de jó, hogy nem vagyok egyedül a problémával, mármint ami a keményedést jelenti. Iszonyatosan megijedtem!!! Rögtön le is feküdtem aludni, közben bekészítve az sms a dokinak, amit végül ne küldtem el. Szerintem ez volt nálunk is egy darabig az utolsó együttlét, majd talán a végén, amikor már minden mindegy. Mármint az, hogy mikor születik a drágám.
Na megye teregetni, meg el kezdek ebédet főzni, délben ugyanis megmakacsoltam magam, hogy nem főzök a sok majd miatt, de most meg lelkifurdim van, hogy éhezik!
Jucikám, ha már nem "beszélnénk", akkor nagyon jó utat, és kellemes pihenést Nektek Esztergomban!!!