Én is sokat gondolkodom rajta, mi a fenétől lehet rajtam ez a folyamatos fáradtság.
Évikém, ez egy jó gondolat, meg is kérem a dokimat a vérképre, elvileg cukorvizsgálatra úgyis megyek 1 hét múlva, akkor egy úttal teljes vérképet is csinálhatnának.
De abban szinte egészen biztos vagyok, hogy saját magam fárasztom le nem csak testileg, hanem lelkileg is. Ha csak belegondolok, hogy ott tornyosul a vasalnivaló, meg a feldolgozatlan hús a hűtőben, máris fáradt vagyok, mert tudom, hogy este csak 8 körül érek haza, stb...
Sokszor jut eszembe, talán túl sokat vállalok, és az a gond. Mindig ezerrel pörögtem, most meg csodálkozom, hogy nem megy annyira, mint annak idején.
Sajnos a tegnapi vacsi elmaradt, Daninak esze ágában sem volt elmenni, én meg már nem akartam a számat húzgálni, hisz nem felejtette el, kaptam tőle egy szál vörös rózsát, ami nagyon jól esett. Ebben a dög melegben meg talán még nekem sem lett volna túl sok kedvem kimozdulni. (Vasárnap végül átjöttek a szülei, és estig nálunk voltunk, grilleztünk, így esély se volt rá, hogy kimozduljunk valahová.
![Sad :(](./images/smilies/icon_sad.gif)
)
De azt hozzátette, hogy a 10. évfordulónkra elutazunk valahová. Jó lenne előtte is, talán lehetne úgy tervezni a nyaralásainkat, hogy az évfordulónk pont beleessen. Csak mikor lesz a következő nyaralás?! Szerintem vagy 5 év múlva jó esetben. De sebaj, a bébik az elsők!!!
Igen, Koda, sajnos tökéletesen igazad van, tényleg nem tehetek mást. Muszáj vagyok megállni a helyem, és maradni addig, amíg nincs nyílt út a táppénzig, mivel az anyósomról van szó, nem hagyhatom cserben. Nem áshatom ki magam alatt a fát. Arról nem is beszélve, hogy van egy hülye természetem, nem tudnék én úgy itthagyni csapot-papot, hogy ne tudjam jó kezekben a dolgokat. De addig is kiveszem a szabijaimat, pénteken és hétfőn nem is jövök dolgozni!
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
Aztán pedig max csak 4 órában, úgy fogom kivenni a szabikat, hogy 2 napra egyet.
Na, hát szégyenlem is magam az önzőségem miatt, hogy csak magamról beszélek itt, de tudjátok, annyira jó veletek megosztani az embernek a bajait, problémáit. Tényleg olyanok vagyunk már lassan, mint egy nagy család.
Jucikám, talán Te kérdezted valamelyik nap... én is folyamatosan beszélnék rólatok, Danit sajnos ez a buzi gép úgy leköti, néha csak bólogat. Azért tökéletesen tisztában van vele, ki kicsoda.
Mindig úgy mondom neki, hogy Balimama-Éva, Anubias-Eszter, meg Juci, tudod, a színésznő, Rimar a festő, próbálom kötni valamihez. És a jelentős dolgokat mindig elújságolom. Most pl mindig mutogattam neki Csné-Ági
![Wink :wink:](./images/smilies/icon_wink.gif)
hasát, ő is rendesen ledöbbent. Szeretném, hogyha picit belelátna azokba a dolgokba, amik lekötnek, és ismerné azokat az embereket, akiket így szeretek. De tudom, hogy a pasik sajnos kicsit másképp vannak összerakva. Mindemellett el kell, hogy mondjam, boldog házasságban élek, imádom a férjem! Ha szükségem volna rá bármikor, tutira ott hagyna csapot-papot, és a segítségemre rohanna. Na persze, ha nem vasalásról van szó!
Na, csak öntöm magamból a szavakat, a munka meg nem halad.
Igyekszem még jönni!!!