Szoptatás:
Azért nem szabad elfelejteni, hogy ez mindig több személyen múló dolog. Egyrészt ugye kell a baba aktív közreműködése, másrészt kell az anya közreműködése és még beleszólhat a dologba az apuka és a tágabb család is.
Ez azért fontos, mert szoptatni nem kötelező. Az elején ugye ez a baba egyetlen tápláléka, és ezért nem kérdés általában, hogy az ember mindent meg akar tenni azért, hogy szopizhasson a baba. De később már mást is eszik, nem az anyatej a fő táplálék, és azt gondolom, hogy egyéni döntés, hogy ki meddig szeretne szoptatni. Van akinek belefér, hogy megvárja amíg a baba (aki addigra már nem is olyan kis baba) szokik le, és van, aki másképp gondolja.
Én se gondoltam azt, hogy majd x ideig szoptatok biztosan, hanem csak annyit döntöttem el, hogy hagyom, hogy az idő döntse el. De nálunk pl. a párom mondta, hogy 2 éves koruk után nem szeretné. De eddig egyik gyereknél sem jutottunk el, úgyhogy nem tudom, mi lett volna, ha még akkor is szopiztak volna. Összeveszni biztos nem vesztünk volna rajta, azt gondolom, a párom maximáisan mellettünk volt mindig a szopizásban, így ha ez neki fontos kérdés lett volna, akkor bőven elképzelhető, hogy figyelembe vettem volna a kérését.
Egy 1-1,5 éves gyerekkel már sokmindent meg lehet beszélni lehet úgy igazítani, hogy ha nekünk valami már nem jó, akkor megpróbáljuk arról leszoktatni (pl. az éjszakai szopiról, vagy megállapodunk, hogy a szopi csak kettőnké, és ezért idegen helyen nem, csak ha összebújunk reggel és este stb.)
De azt nem szabad elfelejteni, hogy idővel a táplálékot adó szerepe csökken a szopiztatásnak (bár mint írtam, pl. immunanyagilag újra nagyon hasznos lesz), viszont jelentősen megnő a vigasztalást, anyaérzést adó pszichológiai szerepe. És ez egy fontos dolog az épp önmagát kipróbálni kezdő emberkének.
Winnie!
Igen, a fejéssel is fent lehet tartani a mennyiséget, hisz a szervezeted arra reagál, hogy a mellből kiürül a termelődött tejcsi, ezért újra kell termelni (ilyen szempontból lényegtelen, hogy ez szoptatás vagy fejés miatt van). A fejéssel inkább az lehet a gond (de te nagyon ügyes vagy), hogy kevésbé hatékony lehet, mint egy jól szopizó kisbaba szopása (ez meg egyszerűen abból adódik, hogy a fejési módszereket ötvözi a baba szopása (ő egyszerre szív (mint a mellszívók) és présel (mint a kézi fejés)).
Egyébként minden tiszteletem azoké (így a tied is), aki ilyen hosszú távon képesek fejni, én nem biztos, hogy képes lettem volna rá.
És azt meg megértem, hogy idővel csökkentetnéd a mennyiséget, a fejés tényleg nagyon helyhez köt.
Kataa!
Érdemes mindig kis célokat kitűzni!
Ugye most már a 6 hónapos szopi megvolt, ez szuper, most se aggódj! Add a hozzátáplálást, és közben szopizzon is. Aztán majd kiderül, meddig. Ha naponta csak 1 szopi megmarad sokáig, már az is nagyon sokat számít.
Ahogy ugye nő a hozzátáplálás mennyisége, úgy már nem is a szopi mennyisége lesz a fontos, akkor meg már nincs is mit aggódni!
Egyébként én nem tudom, hogy hogyan jön a tejleadó reflex, nem szoktam figyelni. Az biztos, hogy van, amikor biztosan van.
Lehet, hogy nekem is volt egy kis mennyiségingadozásom, de nem biztos. Az viszont igen, hogy a angy melegben Simonnak jóval kevesebb volt a pisi a pelusban (ezért is gondoltam a tejcsimennyiség csökkenésre, d leht, hogy ő is nagyon sokat izzadt és ezért is volt kevesebb a pisi), így én is igyekeztem sokat szopiztatni.
Tudod nálunk már ez a tesóra feltekintés sem újdonság, de nekem minden alkalommal nagyon tetszik, hogy mennyire odavannak értük. Simon is olyan kacagásokkal tud a tesók dolgaira reagálni!
Fnoe!
Akkor jön a lakás bababaráttá alakítása!
:D Szekrények (főleg a konyhai) már el van zárva?
Mi anno akkor tettünk mindenre babazárat, amikor még Beninél a konyhában már térdig jártunk a műanyag dobozokban és egyéb kütyükben.
Ha nem elnnének az anyagiak (lakásméret, autó, felnevelés költségei), akor nekem tuti sok-sok gyerekem lenne.
Az ember ebbe beleszokik, és ez a természetes. most pl. "csak" két gyerekem van (nagyok nagyiznak) és már-már unatkozom.
Tinu!
Eddig még nem kerestetek tornát?
Én úgy érzem, hogy összeegyeztethető a szopi és a leválás. Épp azért, mert a szopi az a biztonság, amihez vissza lehet menni, ha valamilyen bizonytalanság éri.
Bár az igaz, hogy én kétféle dolgot nem várnék a gyerekemtől egyszerre, tehát ha épp belekezdek egy fontos mérföldkő elérésébe, akkor nem akarnám egyszerre elválasztani is. Igaz, én lehet, hogy inkább a szobatisztasággal várnék, de csak azért, mert úgy látom, hogy arra nagyjából 2,5-3 éves kor között érnek meg. (Én magamat se szeretem frusztrálni sikertelenséggel, viszont úgy tapasztaltam, hogy ha kivárjuk a megfelelő pillanatot, akkor a gyerekek egyszer csak egyik napról a másikra balesetmentesen lesznek szobatiszták. Mi egyébként épp Hannával nemrég értük meg ezt a pillanatot (egyik nap még hallani sem akart a WC-ről, aztán másnaptól meg oda végzi minden dolgát, és még utazáshoz sem kellett onnantól kezdve pelusoznunk, sőt éjjelre sem).)